A gazdaság javuló teljesítményével magyarázható a bérek emelkedése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság, valamint a beruházások bővülése – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában a legfrissebb kereseti adatok kapcsán tegnap. Júniusban a teljes munkaidőben dolgozók átlagos keresete 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a májusi 10,9 százalékos emelkedés után – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
Az első fél évben 11,9 százalékos volt a növekedés. Júniusban az átlagos bruttó kereset 329 600 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 700 forint volt. A nettó kereset családi kedvezmény nélkül 219 200 forint, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 227 700 forintra becsülhető.
A pénzügyminiszter szerint az adatok azt mutatják, hogy folytatódik a bérfelzárkózás, amit a közterheket csökkentő bérmegállapodás és az adójogszabályok változása is támogat. Varga Mihály abban bízik, hogy a folyamat a következő hónapokban is folytatódik – idézi a távirati iroda a minisztert.
Az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők szerint a vártnál árnyalatnyival magasabb volt a keresetek júniusi emelkedése. Az év második felében is hasonlóan dinamikus béradatokat várnak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője megjegyezte: júniusban a várakozásoknál gyorsabban nőtt az átlagos bruttó bér. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében a Takarékbank elemzői lassabb bérdinamikára számítanak, ám a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki.
A járulékok csökkentése miatt azonban a bérköltségek mintegy 1,7 százalékponttal lassabban, megközelítően 9,3 százalékkal emelkedhetnek idén, ami a várható 8,5-9 százalék körüli nominális GDP-növekedés mellett fenntarthatónak tűnik. Az elemző éves átlagban 11 százalékos bérnövekedésre számít, ami a várt 2,7 százalékos inflációval 8,1 százalékos reálbér-emelkedést hoz.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve elmondta, hogy nincs meglepetés a béradatokban, a két számjegyű növekedés a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett az állami szférában bekövetkezett keresetrendezéssel is magyarázható.
Kiemelte, hogy a reál-bérek 9,4 százalékos első fél évi emelkedése élénkítette a lakossági fogyasztást. Az elemző úgy véli: az év hátralévő részében a nettó átlagfizetések továbbra is 11-12 százalékos növekedést mutathatnak éves szinten, a reálbérek pedig kilenc százalékkal emelkedhetnek. Az, hogy 2019-ben milyen fizetésemelkedés várható, nagyban függ az őszi bértárgyalásoktól.