– Amióta a magyar állam hitelt vesz fel, arra soha nem volt példa, hogy a kölcsönért az államnak fizessenek a hitelezői – nyilatkozta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tegnapi ütemezett aukcióján negatív értéktartományban, –0,02 százalékos hozamon adott el 15 milliárd névértékű diszkontkincstárjegyet. Mind az elfogadott minimális, a maximális és az átlaghozam is negatív lett.
Az ÁKK ezúttal is 15 milliárdos összegben fogadott be ajánlatot, azonban a kereslet alapján háromszor ennyit is eladhatott volna: a vevők összesen 49,6 milliárd forint értékben tettek ajánlatot. Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar költségvetés stabil, jó állapotban van, az államadósság folyamatosan csökken, ezen belül is egyre kisebb a külföldiek kezében lévő állampapír. – Az elmúlt hetek tendenciája alapján arra lehet számítani, hogy a tegnap elért negatív hozam az esztendő következő aukcióin is megismétlődhet – tette hozzá.
A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozását alátámasztani látszanak az elmúlt hetek aukciói. Augusztus végén is az akkori történelmileg legalacsonyabb hozamról számolt be az ÁKK. Akkor a három hónapos diszkontkincstárjegyet nullaszázalékos hozamon adták el, szintén 15 milliárdos értékben. A kereslet ennél sokkal magasabb volt, a befektetők összesen 28,5 milliárd forintos ajánlatot tettek.
Az aukcióra beérkező ajánlatoknak a tartósan nullaközeli szintjeinek az ÁKK elmondása szerint üzenetértéke van: minél kisebb hozamszinten érkeznek az ajánlatok a nagy befektetőktől, annál kedvezőbb az állam megítélése, illetve annál kedvezőbb a bankok pénzpiaci helyzete, annál több kihelyezhető pénzzel rendelkeznek. A mostani negatív hozamon való értékesítéssel olyan államok sorába lépett Magyarország, mint Németország, Belgium, Hollandia, Ausztria, Finnország, Dánia vagy épp Svájc, ahol már huzamosabb ideje élnek a negatív hozamokkal a rövid futamidejű állampapírok esetében.
Eközben a lakossági állampapír-állomány alakulását is kedvezően ítéli meg az ÁKK. Azonkívül, hogy immár nagyjából 6500 milliárd forint értékben tartanak hazai kötvényeket különböző devizanemben és futamidőben a lakossági befektetők, ami az éves GDP nagyjából ötöde, az állomány szerkezete is kedvezően változik.
Mostanra egyre népszerűbbek a magasabb hozamot, de nagyobb elkötelezettséget igénylő hosszú futamidejű papírok is, ezek az állam számára is tartós stabilitást jelentenek a finanszírozásban. Újításként az idén vezették be a rövid és hosszabb lekötést igénylő termékek közötti átmenetként a kétéves futamidejű állampapírt, ami az ÁKK tájékoztatása szerint kifejezetten népszerűnek számít a lakossági befektetők körében.
A bizalmi szemponton túl a befektetőknek enyhén negatív hozamon még üzletileg is észszerű döntés lehet a hazai rövid futamidejű állampapír. Elvégre a –0,02 százalék még mindig vonzóbb mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által az egynapos betétre alkalmazott –0,05 százalékos kamat. Ráadásul vészesen közeleg a szeptemberi kamatdöntés, amikor is jegybank döntéshozói bejelentik, hogy mennyivel szűkül az a keret, amit a kereskedelmi bankok az MNB irányadó három hónapos betétjében tarthatnak.
Van olyan elemző, aki szerint az összeg nullára is csökkenhet. Emellett a vártnál valamivel alacsonyabb infláció és a Magyar Nemzeti Bank kommunikációja azt feltételezi, hogy további lazítás várható a monetáris politikában. Ennek egyik eszköze lehet az egynapos betét kamatának további csökkentése, amitől a piaci szereplők is tartanak. Erre utal a jelentős túljegyzés a tegnapi aukción. Egy még alacsonyabb jegybanki betét mellett értelemszerűen vonzóbb befektetésnek számít majd az állampapír, még akkor is, ha negatív tartományban marad a hozamszint.