Mindössze a hazai kis- és középvállalatok (kkv) 5 százaléka exportál, főleg árut, termelékenységük pedig jóval elmarad az országban működő nagyvállalatokétól – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott jelentéséből. Mint azt Balatoni András igazgató elmondta, a kkv-knek időigényesebb az exportpiacra való kilépés, mint a nagyobb cégeknek.
Egyben szoros összefüggés látszik a vállalati innovációban és a külpiaci megjelenésben vagy az arra való felkészülésben, ami jelentősen hozzájárul a vállalatok termelékenységének növekedéséhez. Épp ezért lenne célszerű a kkv-kat hozzásegíteni az exportpiacon való megjelenéshez, ösztönözni őket, hogy innovatívabbá váljanak, ebben a jegybank szerint a csekély exportáló arány miatt még jelentős tartalékok vannak.
Balatoni András szerint a világgazdasági folyamatokat látva, jelenleg az infokommunikációs technológiák jelentik a legnagyobb hajtóerőt a gazdasági átalakulásban, emellett számottevő hatása lesz még a mesterséges intelligenciának, illetve hosszabb távon az orvoslásban alkalmazott nanotechnológiának. A folyamat része lesz az elektromobilitás néhány éven belül várható látványos térnyerése, ami Magyarország esetében azért különösen lényeges, mert termelésünk jelentős részét az autógyártás adja. Az elektromos autók gyártásában sokkal rövidebb a termelési lánc, és ha a beszállítók nem készülnek fel időben, később sokkal nehezebb lesz bekerülniük.
A digitalizáció térnyerésével egyre több munkahely válhat feleslegessé a gyártásban, de a jogi és adminisztratív területeken is szűnnek meg pozíciók, ezek az állások az eddigi modellek alapján átkerülnek a szolgáltatások közé. Az államnak is ennek megfelelően kell alakítania az oktatást, mivel az MNB szerint 2020-ra már a komplex problémamegoldó képesség, a kritikus gondolkodás és a kreativitás lesz az első három legfontosabb képesség, ami nagy átrendeződést jelent mind-össze öt év leforgása alatt. A jegybank szerint ezért érdemes lenne növelni a műszaki és a természettudományokban végzettek arányát.