Átmeneti intézkedéseket és fokozatos adóteher-növeléssel járó rugalmas szabályozást javasol a lakásépítéseknél az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). Takács Ernő, a szervezet elnöke lapunknak azt mondta, a Pénzügyminisztériumnak elküldött javaslataik megfogalmazásakor azt tartották szem előtt, hogy a kedvezményes, ötszázalékos lakásáfa kivezetésével mi várható jövőre, majd 2020-ban a lakáspiacon.
– A legsürgetőbb feladatnak azt látjuk, hogy mivel az ötszázalékos forgalmi adó a jelek szerint 2019. december 31-ig lesz érvényben, tisztázni kell, mely adásvételekre vonatkozik ez az áfamérték. Bár megjelentek különböző állásfoglalások és az adóhatóság is nyilatkozott az ügyben, mégis azt tapasztaljuk, a vevők között óriási a bizonytalanság. Jóformán adószakértőre van ma szükség új lakás vásárlásakor – magyarázta Takács Ernő, hangsúlyozva, a 2009-es áfaemeléskor alkalmazott megoldáshoz hasonló átmeneti intézkedést javasolnak.
Nyomás alatt
Ennek értelmében a földhivatalba 2019. december 31-ig beérkező adásvételi szerződéseknél a vételár megfizetésétől függetlenül öt százalék lenne a felszámított forgalmi adó. A kérdés több ezer lakásvásárlót érinthet, mivel az építőipari kapacitások szűkössége miatti késedelmek már most sem ritkák. – Ráadásul – tette hozzá Takács Ernő – a hitelfelvételt is nagyon megnehezíti a bizonytalan helyzet, mert a bankok a bruttó vételárat finanszírozzák, ebben azonban több millió forintos különbség is lehet attól függően, hogy öt vagy 27 százalékos áfával számolunk. – Egy efféle intézkedés levenné a nyomást a piacról. Jelenleg ugyanis éppen ez pörgeti tovább az új lakások piacát: sokan előre szeretnék hozni vásárlásukat, ami viszont ördögi körként további áremelésekhez vezet – magyarázta Takács Ernő.
A szervezet azt is szeretné elérni, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon, fokozatosan növelje a kormány – elkerülendő, hogy a lakásépítések üteme mellett a kereslet is erősen visszaessen. Ehhez 2020-tól új illetékszabályozást tartanak szükségesnek, amely egyrészt rugalmas adómértéket, másrészt az eladói illeték bevezetését jelentené. Az IFK elnöke szerint mivel a kormány keze kötött az áfakérdésben – EU-tagként csak háromféle áfakulcsot alkalmazhat Magyarország –, a rugalmas illetékeken keresztül megvalósítható az adómérték különféle lakás- és családpolitikai célok mentén történő módosítása.
Szlovén példa
Takács Ernő megjegyezte, jelenleg kilencszázaléknyi adóteher sújtja az újlakásvásárlást, amely az ötszázalékos forgalmi adóból és a négy százalékot kitevő vagyonszerzési illetékből tevődik össze. Ha ötszázaléknyi illetéket fizetne az eladó is, a lakás után összesen már 14 százaléknyi adó érkezne az államkasszába. Felvetésünkre, miszerint a lakásfejlesztők a megugró költségekre hivatkozva növelik folyamatosan az árakat, és panaszkodnak rá, hogy nagyobb adóterhekkel nem lehetne nyereséges a lakásépítés, Takács Ernő azt mondta: ez olyan, a piac által is tolerálható mértékű lépés lenne, amelyet ki tudnának gazdálkodni, és amelytől nem csökkenne jelentősen az épülő lakások száma.
Mint arra Takács Ernő is felhívta a figyelmet, a szomszédos országok többségében kedvezményes áfakulcs van érvényben az új lakásokra hosszabb távra is. Az IFK elnöke elfogadhatónak tartana olyan jellegű változtatást is, amely a „szlovén példát” venné alapul. Az ottani szabályozás értelmében a kedvezményes áfakulcs csak a saját lakhatás céljára történő vásárlás esetén alkalmazható. Az elnök hozzátette, mivel a lakásfejlesztők döntően a saját célra vásárlóknak építik a lakóházakat, egy ilyen intézkedéssel azonosulni tudnának.
Nagyok előnyben?
– Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a nagyobb befektetők gazdasági társaság keretében vásárolnak több lakást, visszaigényelve az áfát. Így a magasabb áfakulcs döntően a saját célra vásárlókat és azon kisbefektetőket terheli, akik a család megtakarításait fektetik egy lakásba – jelentette ki Takács Ernő. – Az eladói illeték azokra a befektetői célú vásárlásokra is vonatkozna, amelynél a tulajdonos öt éven belül továbbértékesítené az adott lakást. Ráadásul ha idővel a kormány túl soknak ítélné az épülő lakásszámot, akkor az eladói illeték növelésével piaci szabályozó eszközt kapna a kezébe – magyarázta, rámutatva, hogy a példát a turizmusból vették, ahol az öt százalékra csökkentett áfa mellett bevezették a turisztikai járulékot, amellyel együtt összesen kilenc százalék a szolgáltatások után fizetendő adóteher.
– Az ötszázalékos áfakulcs 2016-os bevezetését sikeres döntésnek tartjuk, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult, hogy a kormány által is kitűzött, évi harmincezer körüli új lakás épüljön országosan. A kabinet ezzel támogatta a gazdasági növekedést, biztosította a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, valamint az átlagbérek növekedését, sőt a családi otthonteremtési kedvezménnyel kombinálva családpolitikai célok elérését is – fogalmazott Takács Ernő, hozzátéve, hogy a mindenkori kormányzattal korábban is számos előremutató megbeszélést folytattak, javaslataikat többször befogadták a döntéshozók.
Hozzátette: ebben bízunk most is, ugyanakkor nyitottak vagyunk bármilyen megoldásra, amely a megfogalmazott elvekkel összhangban áll. A kedvezményes áfakulcs még majdnem másfél évig érvényes, van tehát idő a szakmai javaslatok megvitatására.