Noha az építőipari növekedéssel együtt a lakásépítések is lendületet vettek az elmúlt időszakban, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a lakásügy még így is viszonylag kis szeletet jelent Magyarországon.
– Míg a lakásépítési és -felújítási ágazat hazánkban jelenleg is csak 17-18 százalékát teszi ki az építőipari termelésnek, az unió 28 tagországában 35 százalék körüli arányt képvisel ez a terület. Kiemelten fontos kérdés tehát, hogy a közeljövőben milyen állami lépések segítik a lakásügyet – fejtette ki lapunk érdeklődésére Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Mivel a pénzügyminiszteri bejelentés nyomán 2020-tól már nem érvényes a kedvezményes áfakulcs, az ÉVOSZ érdeklődve várja, hogy a kedvezményes áfa mellett, illetve helyett milyen intézkedéseket hoz a kormány. Koji László hangsúlyozta, hosszabb távon is szükség lenne az 5 százalékos forgalmi adóra, ugyanakkor nincs olyan forgatókönyvük, amely szerint 18 százalékos áfakulcs lenne a jövőben.
– Az ÉVOSZ szerint az új lakások kedvezményes áfakulcsa és a saját építkezéseknél visszaigényelhető adó mellett a lakásfelújításoknál is szükség lenne az áfa visszaigényelhetővé tételére. Ez nemcsak jelentős támogatást jelentene, de fehérítené is ezt a területet – magyarázta Koji László. Az ÉVOSZ szerint a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) több bővítési iránya lehet, felmerülhet például a szülői korhatár kitolása vagy akár teljes eltörlése is. Emellett szerintük érdemes lehet kiterjeszteni a lakáscélú, államilag támogatott hitelek igénylői körét is.
A Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szerint a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség.
– A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába – közölte az egyesület. A TLE szerint fontos lenne a jelenlegi pozitív irány megerősítése, ezzel együtt a lakásépítések számának hosszú távú stabilitása. Mint írták, a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakítása, fenntartása, a társasházi projektek megvalósítása, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosítása szempontjából is.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint újabb élénkülés várható rövid távon, a fejlesztők ugyanis igyekeznek kihasználni a rendelkezésükre álló időt.
– A fejlesztések felpöröghetnek, valamint újabb társasházépítések jöhetnek a piacra. Igaz, az építőipart sújtó kapacitás- és munkaerőhiány akadályozhatja a növekedést – fejtette ki.
A lakásépítésekről Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjúban elmondta: a Modern falvak program keretében olyan – akár új, akár használt lakásokhoz kapcsolódó – támogatásokat terveznek, amelyek a vidéki települések népességmegtartó erejét erősítik. Hangsúlyozva, hogy a kedvezményes kulcs megszüntetése nem jelenti az egyéb támogatások megszüntetését.
– Ezek a pluszkedvezmények fenntartják majd a lakásépítési kedvet, és segítik a lakáshoz jutni kívánókat – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátéve, hogy az építőipari munkák elvégzéséhez szükséges kapacitás hiánya miatt már áttekintették, miként lehet a már korábban eldöntött – állami forrásokból megvalósuló – beruházások ütemezését időben megnyújtani.