– A beruházások arányának növelésére vonatkozó célkitűzések támogatandók, ugyanakkor a megismert elképzelés nem kezeli kellő súllyal a földrajzi egyenlőtlenségeket, és ezzel az egész unió gazdaságát és versenyképességét gyengítheti – mondta a hétvégén Varga Mihály pénzügyminiszter, miután Bécsben tárgyalt kollégáival az Európai Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítését érintő európai bizottsági javaslatokról.
A távirati iroda beszámolója szerint Varga hangsúlyozta: a strukturális reformokat és a makrogazdasági stabilizációt érintő javaslatoknál elfogadhatatlan, hogy a tervezett kohéziós politika – a már felvetett egyéb módosítási javaslatok mellett – tovább korlátozná a tagállamok tervezési és döntéshozatali mozgásterét az uniós források felhasználását illetően.
Az uniós pénzügyminisztereket tömörítő Ecofin pénteki ülésén a digitális gazdaság adóztatásának lehetséges irányai is napirendre kerültek. Varga elmondása alapján Magyarország rövid távon támogatja olyan megoldások kidolgozását, amelyek nem járnak a társasági adó harmonizációjával. Utóbbit a gazdasági kormányzat kiemelt versenyképességi fegyvertényként kezeli, lévén a 9 százalékos ráta az EU-ban a legalacsonyabb. Hozzátette: Magyarország mindent megtesz azért, hogy az információtechnológiai nagyvállalatok egyetlen uniós tagállamban se bújhassanak ki a közteherfizetési kötelezettségük alól.
Az Ecofin pénteki ülésén a pénzügyminiszterek megvitatták a kriptoeszközök gazdasági lehetőségeit és kockázatait, a virtuális fizetőeszközök hosszabb távú gazdasági hatásait. Az EU versenyképessége, valamint a termékek és szolgáltatások határon átnyúló áramlása szempontjából is fontos az egységes európai megközelítés kialakítása – mondta Varga.
A versenyképességi leszakadás kockázatáról beszélt az Ecofin keretében az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke is. Werner Hoyer szerint az európai országok egyre nagyobb lemaradásban vannak Észak-Amerika és az ázsiai országok jó része mögött, mivel túl keveset fektetnek be kutatás-fejlesztési beruházásokba, valamint az infrastruktúra minőségének fenntartásába.
Az elmúlt 12-15 évben az európai országok bruttó hazai termékükből mintegy másfél százalékkal kevesebbet fordítottak kutatás-fejlesztésre, mint észak-amerikai, kelet-ázsiai, délkelet-ázsiai, sőt dél-ázsiai versenytársaik – jelentette ki Hoyer. – Aki azt gondolná, hogy ennek nem lesznek negatív következményei a versenyképességre és a termelékenységre nézve, az nagyon téved – figyelmeztetett.
Elmondta: az uniós országok többsége nem tartja be a lisszaboni szerződésben lefektetett célt arról, hogy a bruttó hazai termék három százalékát kutatási és fejlesztési célokra fordítsák. Az uniós átlag valójában inkább kettő, mint három százalék.
– Sokkal innovatívabbakká kell válnunk, és a beruházásokat is ebbe az irányba kell terelnünk – fogalmazott az EIB elnöke. – Ellenkező esetben nem fogunk tudni lépést tartani a világgal. Az informatikai piacot például már úgy, ahogy van, megkaparintották az amerikaiak és a kínaiak. A másik ilyen fontos terület, amely komoly gondokat okoz, az infrastruktúra. A genovai hídomlás ebből a szempontból egy fontos figyelmeztető jel volt.
Összességében azért nem annyira rossz a helyzet, mint a genovai hídnál volt, de hasonló eset bárhol megtörténhetett volna – fejtette ki Werner Hoyer, emlékeztetve három olyan rajnai hídra, amelyeket már csak terhelési korlátozással lehet használni.