A bruttó átlagkeresetek 13,1 százalékkal nőttek júliusban az egy évvel korábbihoz képest. A keresetek növekedési üteme alig lassult a júniusi 14,4 százalék után, amiben szerepet játszott az egyszeri jutalmak és prémiumok összegének 28,7 százalékos emelkedése is – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal szerdán publikált jelentésében. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 290 450 forint, a nettó kereset 193 149 forint volt a családi kedvezmény nélkül, a kedvezményt is figyelembe véve pedig ez az összeg 200 900 forintra becsülhető.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adatokra reagálva arról beszélt, a keresetek és a bérek növekedése nem járt a gazdaság visszaesésével, az infláció továbbra is alacsony, a forint árfolyama szűk sávban mozog, a megrendelésállomány folyamatosan bővül, nő a foglalkoztatottság és a kormány tervei szerint a közterhek is tovább csökkenhetnek. A miniszter felidézte, a növekedés közel kétharmada a kormányzati intézkedéseknek – többek között a bérmegállapodásnak és az életpályaprogramoknak – tudható be, ráadásul a gazdaság növekedése is a reálbér-növekedést erősíti, mivel a munkaerő iránti egyre nagyobb kereslet a versenyszféra munkaadóit is a fizetések emelésére ösztönzi.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a keresetek és a bérek növekedése nem járt a gazdaság visszaesésével, az infláció továbbra is alacsony, a forint árfolyama szűk sávban mozog, a megrendelésállomány folyamatosan bővül, nő a foglalkoztatottság és a kormány tervei szerint a közterhek is tovább csökkenhetnek.
Elemzők szerint jövőre is kitart a keresetek emelkedése. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági szakértője szerint az év hátralévő részében is 13-14 százalékos béremelkedés várható, és a jelenleg ismert kormányzati tervek és kilátások alapján jövőre is 10 százalékkal nőhetnek a bruttó és nettó bérek.
Horváth András, a Takarékbank elemzője pedig azt közölte, 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Hozzátette: a bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű béremelkedésre lehet számítani a következő időszakban, az építőiparban például most is 30 százalék körüli a bérnövekedési ütem.
Eurostat: keveset dolgozunk
Az Európai Unió tagállamaiban a 15 éves munkaképes lakosság várhatóan munkában töltött éveinek száma átlagosan 35,6 év volt 2016-ban, ami 1,8 év emelkedés a tíz évvel korábban regisztráltakhoz képest – közölte az Eurostat. A felmérés szerint Magyarország munkaképes lakosságának várható átlagos munkával töltött ideje 33,2 év, ami több mint két évvel elmarad az uniós átlagtól. A közösségi statisztikai hivatal összesítésében hazánkénál alacsonyabb átlagos munkában töltött dővel Luxemburg, Lengyelország, Belgium, Görögország, Románia, Horvátország, Bulgária, majd a sor végén Olaszország rendelkezik. Ugyanakkor nálunk tíz év alatt 4,5 évvel emelkedett a várhatóan munkával töltött évek száma.