A hét végén kezdődik az európai mobilitási hét. Európa legnagyobb közlekedési-környezetvédelmi kampányát immár tizenhetedik alkalommal indítják útjára. A kezdeményezés arra törekszik, hogy a közlekedők a korábbinál környezetkímélőbb módon érjenek célba – mondta lapunk kérdésére György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára.
A közlekedési szakterület egyfelől az infrastruktúra, másfelől a szolgáltatások fejlesztésével kíván hozzájárulni a közlekedés színvonalának emeléséhez. A közúti és vasúti infrastruktúra modernizációjára 2022-ig több mint 4000 milliárd forintot fordítanak uniós és hazai forrásokból. A szolgáltatások javítására pedig jó példa az egységes jegyértékesítési (EGYJEGY) rendszer bevezetése, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak az úti céljuk eléréséhez egyetlen jegyet kell csak megváltaniuk, függetlenül attól, hogy hány közlekedési szolgáltató járművét veszik igénybe.
A gyorsforgalmi hálózat ebben a ciklusban kiteljesedik, megkezdődik a gyorsforgalmi utak még hiányzó, országhatárig tartó szakaszainak megépítése, emellett az alsóbbrendű utak felújítása is folytatódik – mondta az államtitkár. A vasúti pályát úgy fejlesztik, hogy a kötöttpályás és a közúti személyszállítást a korábbinál jobban össze lehessen hangolni.
Az elkövetkező évek feladata az intermodális közlekedési csomópontok kialakítása is, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző közlekedési módok állomásai egymás szomszédságába kerüljenek, így lerövidítve és a csomópontok kiegészítő szolgáltatásaival, éttermeivel, üzleteivel együtt kényelmesebbé téve az átszállást és végeredményben az utazást. Az intermodális közlekedési csomópontokban az utazóközönség számára könnyebbé, komfortosabbá válik a csatlakozó közlekedési módok használata.
Fontos cél továbbá az áruszállítás közútról vasútra történő átterelése, így csökkentve az utak terhelését, ami tízmilliárd forintos megtakarítást jelenthet az utak karbantartásában – mondta György László. A 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművek használatarányos elektronikus útdíjrendszere, a HU-GO jelentős díjbevételt generál, ami hozzájárul az útkarbantartásból és felújításból adódó közterhek igazságos megosztásához.
Hazánk jelentős szerepet vállal az önvezető technológia fejlesztésében és tesztelésében. Az épülő autonóm (önvezető) és elektromos járművek tesztelésére is alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya technológiai szempontból élen járó a térségben, vezető szerephez juttathatja Magyarországot – mondta el György László.
Az európai mobilitási hét Európa legnagyobb közlekedési-környezetvédelmi kampánya, célja a környezetbarát és fenntartható városi közlekedés népszerűsítése. A szemléletformáló programsorozat arra ösztönzi az embereket, hogy az autózás helyett környezetkímélő, a közutakat tehermentesítő közlekedési módokat válasszanak, utazzanak tömegközlekedéssel, kerékpározzanak, gyalogoljanak. A városi mobilitás felel a közúti közlekedés összes szén-dioxid-kibocsátásának negyven százalékáért, a közlekedési dugók évente az Európai Unió GDP-jének egy százalékába kerülnek.
A gépkocsiról buszra, villamosra, metróra, vonatra, biciklire váltók nemcsak saját és környezetük egészségéért tesznek, hanem a közösségi közlekedéssel elérhető idő- és költségmegtakarítás révén a közösségért is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a közösségi közlekedési és kerékpáros-fejlesztések mellett az európai mobilitási hét nemzeti koordinátoraként is segíti a környezetkímélő közlekedés térnyerését.
A tárca idén minden korábbinál nagyobb keretösszeget fordít a helyi programszervezők munkájának támogatására, az összesen 140 milliós vissza nem térítendő támogatás a tavalyi keretösszeg kétszerese. 2018-ban rekordszámú, több mint 260 hazai település csatlakozott a kampányhoz, ezzel jócskán sikerült felülmúlni a korábbi csúcsot jelentő 2016-os, 214 önkormányzat általi érdeklődést.