Az internet nem pusztán a gyakorlatban változtatja meg az életünket, hanem felülírja az általános világszemléletünket is. Ennek egyik lényeges oldala a digitális és a valós világhoz való hozzáállásban mutatkozik meg. Mindez abból a kutatásból derült ki, amelyet a Kantar Hoffmann végzett el a Magyar Telekom megbízásából. A dokumentum a 14 év feletti heti internetezők körét vizsgálta etnográfiai és szemiotikai oldalról is, továbbá tartalmazza 11 hazai szakértő háttérelemzését.
A tanulmány rávilágít arra, hogy az X és az idősebb generációk – vagyis azok, akik 1980 előtt születtek – két külön térként értelmezik a valós és a virtuális világot, és az előbbit érzik természetesnek, komfortosnak. Hovatovább ők úgy gondolják, hogy az analóg világ értékesebb is a digitálissal szemben. Ezzel szemben a fiatalabb, Y, Z és Alfa generációk – tehát az 1980-as években születettektől egészen az ezredfordulósokig és a még fiatalabbakig – többségének értelmezhetetlen a két dimenzió szétválasztása: nekik egyetlen világ létezik, amely valós, és szerves része a digitalizáció.
Az X és az Y generáció tevékenységeiben már – kevésbé vagy akár teljes mértékben is – kihasználja a digitális lehetőségeket. Ennél továbblépett a Z és az Alfa generáció, hiszen nekik a virtuális tér természetes: őket már digitális bennszülötteknek nevezhetjük. Számukra a digitalizáció eszközt jelent az állandó tanuláshoz: a tudás megosztása mindegyik félnek inspiráló és előremutató.
Tévesnek bizonyult a kutatás szerint az a társadalmilag általánosnak mondható feltételezés, amely szerint a digitalizáció kizárná a humanizálódást, rongálná az emberi kapcsolatokat. A pozitív értékeket ugyanis a digitalizáció beépülésével, annak szolgálatába állítva alakíthatjuk, ezáltal gazdagíthatjuk világunkat.
Mindemellett igazolást nyert, hogy generációtól független tapasztalat a közvetlen környezet értékeinek felértékelődése. Az élhetőség, a közösség, az emberi lépték keresése egyre fontosabbá válik. A gyorsaság helyett a lassítás, az élet természetes folyásának élvezete, a könnyedség, a természetesség, az őszinte pillanatok kerülnek előtérbe, ezekben keressük személyes komfortérzetünket. A digitalizáció segíti a közösségek megtalálását, a támogatók szerzését, a bevonódást.
– A digitalizáció már rég túlnőtt a technológián, ma már sokkal inkább az emberekről, a különböző entitásokról, a társadalom átformálódásáról, a kulturális változásokról szól – hangsúlyozta a tanulmány bemutatásának alkalmával a Magyar Telekom vezérigazgatója. Christopher Mattheisen szerint a digitalizáció nyújtotta lehetőségek csak úgy lehetnek érdemiek, ha minél többen érik el.
– Így Magyarország egyik vezető infokommunikációs cégének egyértelmű a küldetése: hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy a digitalizáción keresztül mindenki aktív és teljes jogú részese lehessen annak a tüneményes kornak, amelyben élünk – mondta a vezérigazgató.
A kutatók azt is felmérték, hogy az internetet használó magyarok naponta két és fél órát töltenek átlagosan az online térben, a kapcsolódások felét telefonról, a másik felét pedig PC-ről indítják. Öt felhasználóból négynek van okostelefonja, asztali számítógépe a válaszadók 88 százalékának van, tabletet vagy más eszközt viszont csak minden hatodik internetező használ. A szolgáltatások vagy termékek online vásárlása a válaszadók 44 százalékának már ismerős, és a kutatásban részt vevők kétharmada használja naponta a közösségi felületeket, kiváltképp a Facebookot.