Közösen dolgozza ki a kormány a szakmai szervezetekkel, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) a hazai kis- és középvállalkozói szektor megerősítéséhez szükséges lépéseket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OECD és a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői konferenciáján arról beszélt, a gazdaság szempontjából három területet kell kiemelten erősíteni, a stabilitást, az innovációt, valamint a bizalmat.
A stabilitással kapcsolatban a miniszter arra emlékeztetett, a rendszerváltástól kezdve jellemző volt a költségvetési fegyelem hiánya, valamint a túlzott költekezés, emiatt jutottunk el odáig, hogy 2008-ban elsőként kellett a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz fordulnunk kölcsönért a válság kitörésekor.
A 2010-es választásokat követően a kormány levonta a következtetést, mégpedig azt, hogy nincs automatikusan sikerre ítélve az ország. Ezt követően hirdette meg hazánk a gazdasági fordulatot, amelynek köszönhetően ha lassan is, de 2013-tól stabil gazdasági növekedési pályára álltunk, amelynek mértéke mára eléri a négy százalékot. A miniszter szerint a stabilitás önmagában kevés, innovációra is szükségünk van.
Ezzel kapcsolatban Varga példaként említette az állami támogatási programokat a gazdaság különböző szereplőinek, a Nemzeti Versenyképességi Tanács létrehozását, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakítását, amelynek köszönhetően a magánszemélyeknek már a hivatal készíti el az adóbevallását, hamarosan pedig a cégeknek is meglesz erre a lehetőségük. Mindennek az alapja az volt, hogy az ország végül kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, valamint visszafizette az ország kölcsöneit az IMF-nek.
Varga Mihály a gazdaság szempontjából a harmadik legfontosabb területnek a bizalmat nevezte. Felidézte, a kormány partnernek tekinti a gazdaság szereplőit, akikkel rendszeresen konzultál. Példaként említette a hatéves megállapodást a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel a kiszámítható bérfelzárkóztatásról és a cégeket sújtó terhek csökkentéséről.
A tárcavezető hozzátette: a következőkben a versenyképesség erősítése mellett a hatékonyságot kell megteremteni a kis- és középvállalatoknál is, ehhez pedig – sok más területhez hasonlóan – külföldi, nyugat-európai példákat is megvizsgáltak a szakmai szereplők.
Alvaro Pereira, az OECD megbízott főközgazdásza előadásában azt hangsúlyozta, hogy hazánkban a kis- és középvállalkozói szektor szereplőinek termelékenységét, exportképességét kell erősíteni, valamint segíteni kell a fennmaradásukat.
A készülő stratégia munkaanyagában figyelembe vették, hogy a többi tagországhoz képest is jelentős a legkisebb cégek aránya hazánkban, ugyanakkor az oktatásban, valamint a termelékenységben sok vállalkozás jelentősen el van maradva. Az alacsony termelékenység és export pedig kisebb növekedést enged. A megoldást egyebek mellett a közép- és hosszú lejáratú hitelek nagyobb elérhetősége jelentené – tette hozzá Pereira.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az OECD közgazdászának előadására reagálva hangsúlyozta, rendelkezésre állnak az említett kölcsönök, mivel a Széchenyi-kártya futamideje akár 10-15 évre is meghosszabbítható.
A kamara vezetője egyetértett az OECD közgazdászával, ugyanakkor úgy látja, a legsúlyosabb problémát a szektorban a digitális tudás hiánya, a digitális lehetőségek hanyagolása, az angolnyelv-ismeret hiánya jelenti, valamint nélkülözhetetlen lenne az oktatási rendszer korszerűsítése is. Az elnök hozzátette: modern, tudásalapú gazdaságot kell működtetni, amelyhez az előbb felsorolt kompetenciák nélkülözhetetlenek.