Belföldi utazás esetén továbbra is a rövidebb, 1-2 napos kiruccanások a legnépszerűbbek a magyar utazóközönség körében, a Szállás.hu közvetítő portálon a foglalások több mint kétharmadát tették ki ezek a lehetőségek az előző év során. A hazai szálláshelyek közül az interneten keresztül az apartmanokra, a vendégházakra és a panziókra kattintottak a legtöbben, de valamennyi kategóriában nőtt a piac. Egyedül az ötcsillagos hotelekre érkezett kevesebb foglalás az oldalra, a Központi Statisztikai Hivatal adatai viszont azt mutatják, éppen a magas kategóriájú szálláshelyeken volt a legnagyobb a forgalomnövekedés, ahová közvetlen úton jelentkeztek be a vendégek.
A Szállás.hu-nál tavaly lekötött szállások 70 százaléka maximum 49 999 forintba került, 20 százalékuk 50–100 ezer forintot kóstált, az átlagos költés 46 830 forint volt. Jelentős volt a Szép-kártya felhasználása is, amellyel átlagosan 76 183 forintért vették igénybe a szolgáltatásokat – ez 26 százalékkal több, mint 2017-ben.
Az úti célok megyei rangsorában Pest, Somogy és Heves vonzotta a legtöbb vendéget a Szállás.hu-n keresztül, míg a települések közül a fővároson kívül Siófok, Eger és Hajdúszoboszló telítődött a leginkább. A népszerűségi listán Szeged, Gyula, Pécs, Balatonfüred, Zalakaros és Hévíz is szerepelt az előző évben. A turisztikai attrakciók közül a legnagyobb érdeklődésre az egri vár, a Miskolctapolca Barlangfürdő, a zalakarosi fürdő, a Festetics-kastély és a harkányi gyógyfürdő tett szert. Emellett kiemelkedő látogatottsággal zárta az évet a siklósi vár, a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő, a szigligeti vár, a füzéri vár és a Zsolnay kulturális negyed.
Felhívták a figyelmet: érdemes időben gondoskodni az idei nyaralásról, ugyanis már egyre többen keresgélnek a kedvező ajánlatok között, és várhatóan ebben az évben is élénk lesz a belföldi turizmus, vagyis hamar elkelhetnek a jó lehetőségek. A portál felmérte, hogy a jelenlegi előfoglalások alapján Budapest mellett Hajdúszoboszló, Eger és Zalakaros látható az élbolyban az idén is, majd Hévíz, Gyula és Siófok következik. A sort Szeged, Debrecen és Pécs zárja.
A szállodai szobák tavaly Bécsben voltak a legdrágábbak, ám ez kifizetődőnek tűnik, mivel öt kelet-közép-európai ország – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – közül a legjobb teljesítményt Ausztria szállodái érték el az előző évben. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének legutóbbi piaci elemzése szerint a teljesítmény szempontjából a második helyen a magyarországi hotelek végeztek a csehországiak előtt az előző év első 11 hónapjában. A nettó árak tekintetében viszont az osztrák fővárost Prága, majd Budapest, Varsó és Pozsony követte, míg az egy kiadható szobára jutó árbevétel alapján is Bécs vitte el a pálmát, Budapest – Prágát követve – a 3. lett ebben a sorban.
A rekordszintű éves összforgalmat produkáló turizmusban 2018 első tizenegy hónapjában a szállodai vendégéjszakák száma országos szinten három százalékkal, ezen belül a fővároson kívüli szállodákban 2,8, míg Budapesten 3,4 százalékkal nőtt. A riport rámutat: a hotelek kasszájában országos szinten jelentkező bruttó 246,4 milliárd forint szobaárbevételből 85,1 milliárd forint származott a hazai és 161,3 milliárd forint (a költés 65,5 százaléka) a külföldi vendégektől. A belföldiek költései 8 százalékkal, a külföldieké 7,1 százalékkal gyarapodtak a szolgáltatóknál 2017-hez képest.
Nagyon népszerű lett a biztonságos Budapest: 2018-ban január és november között a fővárosi szállodákban értékesített vendégéjszakák száma 3,4 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. November végéig – az országos átlagtól eltérően – a legtöbb vendégéjszakát a brit vendégek vették igénybe Budapesten, őket követték az amerikai, a német, az olasz és a spanyol turisták, továbbá sorrendben Izrael, Oroszország, Kína, Franciaország és a Koreai Köztársaság voltak a fő küldőpiacok.
Szembetűnő, hogy vidéken másként alakult a lista: az előző évben a német vendégek érkeztek a fővároson kívüli turisztikai helyekre a leggyakrabban, míg a cseh és az osztrák látogatók aránya is számottevő volt. A vidéki Magyarország legfőbb küldőországai közé tartozott tavaly az orosz, a román, a szlovák, a lengyel, az ukrán, továbbá az olasz és a kínai kiutazópiac is.
A főváros és a vidék iránt érdeklődő külföldiek közötti markáns különbség abban van, hogy míg Budapesten a volt szocialista országokból érkező vendégéjszakák aránya a tíz legnagyobb beutazóországból csupán 14,5, addig vidéken ez 56,9 százalékot tesz ki – jegyzi meg a szállodaszövetség.
A KSH adatai szerint egyébként az Európából érkezett vendégek körében összesen 8998 ezer, ezen belül az EU-tagországokból 7939 ezer vendégéjszakát regisztráltak tavaly a hazai hotelekben. Látszik, hogy a szállodákban realizált összes külföldi vendégforgalom több mint 77 százalékát az EU és különösen Európa részesedése határozta meg, habár az év során közel tíz százalékkal emelkedett például az ázsiai turisták jelenléte is a magyarországi turizmusban.
Az Európai Unió statisztikai hivatala is közzétette legújabb méréseit. Az Eurostat szerint az unió szálláshelyein turisztikai céllal töltött vendégéjszakák száma az előző év adataihoz képest összességében 2,2 százalékkal növekedett 2018-ban, elérte a 3,1 milliárdot. A legnagyobb piaci bővülést Lettországban, Litvániában és Máltán regisztrálták.