A 2014–2020-as ciklusban eddig Borsod megyébe áramlott a legtöbb uniós forrás – 430,5 milliárd forint –, négy másik megyébe pedig legalább 300 milliárd forint – írta a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer adatai alapján a Világgazdaság.
A hétéves periódus egyik fontos hazai célja a vidék felzárkóztatása az EU-átlagot is meghaladó fejlettségű Budapesthez és környékéhez, a statisztika pedig már látható eredményeket mutat. A megyék szerinti összevetésben a második helyen Hajdú-Bihar áll 384,8 milliárddal, a harmadikon pedig Somogy 317,8 milliárddal.
A konvergenciarégiók rangsorában a beruházásokhoz, fejlesztésekhez már folyósított összeg terén a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét felölelő Észak-Alföld az éllovas 766,8 milliárd forinttal, megelőzve Észak-Magyarországot (749,8 milliárd) és a Dél-Alföldet (615,1 milliárd). A kifizetett projektek helyszíne alapján a legkevesebb támogatásban, 62,4 milliárd forintban Tolna megye részesült, a régiók listájában pedig a Nyugat-Dunántúl a sereghajtó 397,5 milliárddal.
Mivel az EU-forrás-elosztás velejárója, hogy a támogatás nem jelenik meg azonnal a számlákon, a valamelyest hátrányban lévő megyéknek és régióknak nincs okuk aggodalomra – jegyezte meg a lap. Az összes operatív programot tekintve 5557,3 milliárd forintot fizettek ki, holott már 9271,3 milliárdot ítéltek oda, a két szakasz közé azonban beékelődik a szerződéskötés.
A budapesti kötődésű projekteknek is folyósítottak 1130,9 milliárd forintot, a közép-magyarországiaknak pedig 1269,3 milliárdot. A központi régió fejlesztéseinek számottevő része nagy infrastruktúra-beruházás, amely egyrészt központi besorolású, másrészt közvetve vagy akár közvetlenül országos jelentőségű, legyen az közút- és vasútfejlesztés, kórház- vagy iskolaépítés, esetleg szennyvíz- és hulladékgazdálkodás.