Az esztendő második hónapjában az export euróban számított értéke 5,0, az importé 4,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 72 millió euróval 838 millió euróra nőtt – jelentette tegnap első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A külkereskedelmi termékforgalom februári részletes adatait május 3-án közli második becslése alapján a KSH.
Januárban 10,2 százalékos volt az export és 9,1 százalékos az import növekedési üteme, amiből 698 millió euró aktívum származott.
Februárban az export értéke 8,524 milliárd eurót, az importé 7,685 milliárd eurót tett ki. Az előző hónaphoz hasonlítva a kivitel értéke 57 millió euróval nőtt, a behozatalé 84 millió euróval csökkent, ennek megfelelően 140 millió euróval nagyobb exporttöbblet alakult ki. Az év második hónapjában az export 81 százaléka az EU országaiba ment, és az import 79 százaléka onnan érkezett.
Az év első két hónapjában a kivitel 7,5, a behozatal 6,8 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve, a külkereskedelmi többlet 1,536 milliárd euró volt, 207 millióval több az egy évvel korábbinál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte, hogy a külkereskedelem februári erősödése minden várakozásukat felülmúlta. Az első két hónapban impozánsan bővülő külkereskedelmi többlet arra utal, hogy az erős belső kereslet ellenére a külkereskedelmi egyensúly javulása is hozzájárul a GDP növekedéséhez.
Az erőteljes belső kereslet, az élénkülő fogyasztás és dinamikusan növekvő beruházások importnövelő hatását ellensúlyozhatta a kedvező európai konjunktúra, valamint újabb exportkapacitások folyamatos üzembe helyezése – közölte.
Az év egészében ugyanakkor a külkereskedelmi többlet mintegy 200 millió euróval 7,88 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de jóval kisebb mértékben, mint tavaly – tette hozzá. A GDP növekedési üteme 4,5 százalékra gyorsulhat, de nem zárható ki az ennél is dinamikusabb növekedés idén.
A tartósan magas többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység csökkenéséhez, 2019-ben pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is úgy ítéli meg, hogy a januárhoz hasonlóan, pozitív meglepetést okozott a külkereskedelem februári teljesítménye. A legfrissebb adatok nem változtattak az idei évi külkereskedelmi folyamatokra vonatkozó várakozásaikon: a mérleg többlete az idén összességében csökkenhet 2017-hez képest, de továbbra is magas marad.
A főbb exportpiacok kedvező konjunkturális kilátásai és a hazai ipar felől érkező pozitív kibocsátási adatok támogatják az export stabil bővülését, ám a belső konjunktúra is élénkül, aminek az importvonzata magas. Így a második negyedévtől az import bővülési üteme már meghaladhatja az exportét.