Folyamatos érdeklődés mutatkozik az adósságba keveredett emberek kisegítésére létrehozott családi csődvédelem, köznapi nevén a magáncsőd iránt. A Magyar Idők az Igazságügyi Minisztériumtól megtudta, hogy május 3-ig összesen 1225 adósságrendezési eljárást kezdeményeztek az érintettek, az eljárások közül 1046 jelenleg is zajlik.
Lényeges mozzanat, hogy a folyamatban lévő procedúrák 2723 embernek nyújtanak védelmét. Az 1046 adós mellett ugyanis több mint ötszázra rúg az adóstársak száma, háromszázra tehető az egyéb kötelezettek csoportja, ahogy meglehetősen nagy a családtagok tábora is. A családi csődvédelem az adósokkal, az adóstársakkal közös háztartásban élő közeli hozzátartozóknak is oltalmat garantál; az ilyen érintettek száma meghaladja a nyolcszázat.
A magáncsőd intézményét nyugaton régebb óta alkalmazzák, a szabályrendszer sok helyen mára a mindennapok része lett. Idehaza a devizahitel-válság kirobbanása után sürgették nagyobb számban szakértők és érintett kölcsönfelvevők a módszer meghonosítását. A szisztémáról végül 2015 nyarán, a KDNP javaslatára szavazott a törvényhozás, az összetett szabályrendszer pedig még az év őszén életbe is lépett. Az érdeklődés kezdetben nagy volt, a csatlakozók száma azonban nem indult gyorsan növekedésnek: 2015 novemberéig, vagyis az első pár hónapban 150 eljárást kezdeményeztek a pénzügyi nehézségből kiutat keresők, 2016 tavaszán nagyjából 370 procedúra szerepelt a nyilvántartásban, a félezret 2016 őszén lépte túl az eljárások száma. Az azóta eltelt időszakban duplázódott meg az ügymennyiség.
Korábban több szereplő is felvetette, hogy az eljárást folyamatosan egyszerűsíteni kell, a bonyolult adminisztráció ugyanis elriaszthat egyes érdeklődőket. Ezzel kapcsolatban az igazságügyi tárca kérdésünkre most azt közölte: a Családi Csődvédelmi Szolgálat folyamatosan gyűjti és elemzi mindazokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyek az eddigi eljárásokban felmerültek és amelyek a jogszabály esetleges módosításakor érdemi támpontokat adhatnak.
A szabályrendszer 2015-ös bevezetésekor egyébként az az elképzelés vezette a törvényhozást, hogy olyan új eljárást kell kialakítani, amely az adós és a hitelezők együttműködésével lehetőséget teremt az anyagi nehézséggel küzdők fizetőképességének helyreállítására. A szabályok szerint a tartozások rendezése történhet bíróságon kívül vagy az ítélkezés közreműködésével is.
Fontos pont, hogy az adóst csődvédelem illeti meg, így például – a rögzített feltételekkel – végrehajtás nem kezdeményezhető, a zálogtárgy kényszerértékesítésére nincs mód, a már megkezdett ilyen eljárásokat pedig fel kell függeszteni.