Harmadik alkalommal jártak magyar geográfusok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánján az év elején, hogy ott a klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsőségesen száraz, szeles és hideg környezetben. A négyfős expedíció geofizikai műszereket, egy teljes meteorológiai állomást és légi felvételek, valamint háromdimenziós domborzatmodell készítésére is felhasználható drónt vitt magával.
Az első próbarepülésen egy sós tóba pottyant a drón – próbálták kimosni, megtisztítani, sikertelenül. Utólag derült ki, hogy szoftverhiba miatt egyébként sem vették volna túl sok hasznát öt-hatezer méteres magasságban. A kutatók elsősorban az örök fagy változásáról és a vízjelenlét átalakulásáról gyűjtöttek adatokat a Száraz-Andokban fekvő, extrém időjárásnak kitett tűzhányón, amely kiváló helyszín a klímaváltozás következményeinek elemzésére.
Ott, ahol mindennapos az óránkénti száz kilométeres sebességű jeges szél, ahol esőt még senki nem látott, és a nyár középi hőmérséklet is fagypont alatti. (A lakatlan területen mértek már négyszáz kilométeres óránkénti sebességet meghaladó erősségű szelet is.)
Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Nagy Balázs egyetemi docens vezette csapat 2012 óta mér, gyűjt baktériummintákat a magashegyi élőhelyeken. A legutóbbi útjukat bemutató, Adatvadászok című filmet két napja Chile budapesti nagykövetségén vetítették.
A kutató olyan helyet keres, ahol tudományos szempontból fehér foltot remél. Ahol más nem járt előtte, és az sem baj, ha az adatok hasznosíthatók. Az embermentességre az Atacama-sivatag tökéletes helyszín, hiszen az Andok roppant száraz térségében előfordul, hogy kétszáz kilométert kell megtenni a következő víznyerő helyig, ez pedig sokakat elriaszt ettől a helytől.
A kutatás gyakorlati szempontból is hasznos, hiszen a felszín alatti fagyott víz mennyiségének becslésével megjósolhatják, hogy a melegedő klíma miatt mennyi víz olvadhat ki innen. Ez az alacsonyabban fekvő települések, bányák kiszolgálása miatt fontos.
Arra a kérdésre, miért nem chileiek dolgoznak ezen a helyen, Nagy Balázs válasza: a helyi energiát leköti az ásványi vagyon kitermelése és egyébként sem szívesen jönnek ilyen környezetbe. – A mi munkánk ott kezdődik, ahol a hegymászás véget ér. A hegymászók felmennek a csúcsra és gyorsan visszatérnek. Mi ott maradunk és dolgozunk – von párhuzamot az ELTE docense.
– Kétévente leolvassuk a korábban kirakott műszerek adatait, majd újakat telepítünk. Évről évre egyre többen bekapcsolódnak a munkába, de az igazi előrelépés mégis az, ha folyamatosan a helyszínen lehetünk – mondta lapunknak Nagy Balázs, aki szerint mindig is az volt a céljuk, hogy magyar háttérrel, de egyre több chilei kollégát vonjanak be a kutatásokba. A folyamatos munkát lehetővé tevő tudományos bázist 2017 márciusában avatták fel, ahol nemcsak a vulkánról szerzett adatokat dolgozzák fel, hanem a környező több száz négyzetkilométeres területet is monitorozzák. A bázisnak köszönhetően 2018 nyarától folyamatos lesz a magyar jelenlét.
A 2012 óta folyó mérésekből egyértelműen kiderült, hogy a vulkán térségében is egyre hosszabbak a nyarak, egyre mélyebben melegszik át a talaj. Az eddig állandóan fagyott felszín (permafroszt) ha lassan is, de felenged. A Földgömb–Atacama klímamonitoring expedíció munkája egyedülálló, hiszen ilyen magasságban még nem folyt hosszú távú környezeti (klíma-) méréssorozat a Földön.