– Az előzetes várakozásoknak megfelelően 2017 nagyon kedvező év volt a tégla- és cserépgyáraknak. Már egy évvel azelőtt erőteljesen megnőtt a kereslet az égetettkerámia-termékek iránt, de tavaly 30-35 százalékkal tovább bővült a piac – mondta lapunk érdeklődésére Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség (Matész) elnöke. Szerinte a legfontosabb az volt, hogy ha olykor kisebb fennakadásokkal, a tervezettnél hosszabb várakozási időkkel is, de a gyárak valamennyi felmerülő igényt ki tudtak szolgálni. A folyamatban lévő társasházi és családi házas építkezések egész évben biztosították a folyamatos keresletet, és ez a közeljövőben is hasonlóképpen lesz. Kató Aladár kiemelte, hogy a kormányzat lakásépítést ösztönző lépéseinek köszönhetően a korábbi évekkel ellentétben tavaly már nemcsak a nagyvárosokban, ipari központokban indultak meg az építkezések, hanem kisebb településeken is nőtt az építési kedv szerte az országban.
Kató Aladár hangsúlyozta: a családi otthonteremtési kedvezmény további könnyítései valószínűleg még kedveltebbé teszik majd a támogatást az építkezni, lakást vásárolni tervezők körében. Egyedüli bizonytalanságot az értékesítésre szánt új lakások ötszázalékos forgalmi adójának hosszabb távú sorsa jelent. A Matész elnöke ugyanakkor bízik benne, hogy a kormányzat a kedvezményes adókulcs 2019 utáni meghosszabbításáról dönt majd, ahogy azt számos szakmai szervezet, köztük a téglás szövetség is szorgalmazza.
– Szépen növekszik az új építésű lakások száma, tavaly már jóval több mint tízezer lakást adhattak át, idén pedig akár 20 ezer új otthon is elkészülhet. Mind a társasházi otthonoknál, mind a családi házaknál további jelentős bővülést várunk idén – jelezte Kató Aladár, hozzátéve, hogy noha a magyarországi 4,4 milliós lakásállományt nézve évente mintegy 40 ezer új lakásra lenne szükség százéves élettartamot feltételezve, a válság utáni évek hét-nyolcezres lakásszámához képest már ez is nagy előrelépés.
A Matész elnöke mindenesetre hangsúlyozta: akármekkora lesz is az idei fellendülés, nem lehet építőanyag-hiány Magyarországon. – Értelemszerűen nagyobb mennyiségű tégla- vagy cserépvásárlás nem úgy történik, mint ahogy bemegyünk az élelmiszerboltba és hazavisszük magunkkal a megvett termékeket. Egy jelentősebb megrendelésnek van bizonyos átfutási ideje, de ebben nem várhatók az eddig megszokottnál nagyobb csúszások – magyarázta Kató Aladár, aki szerint hazánkban ma elenyésző a közvetlen értékesítés, az építőanyagok több mint 90 százaléka kereskedőkön keresztül talál vevőre.
Tömeges felújítási igény Magyarországon az elmúlt tíz évben alig akadt olyan lakóingatlan (mindössze az állomány 12 százaléka), amelyen ne végeztek volna valamilyen felújítást – írja a statisztikai hivatal felmérésére hivatkozó elemzésében az FHB Bank. Eszerint a lakásépítések erős ciklikussága együtt jár azzal, hogy az ingatlanok állapotának romlása is hasonló arányt követ. A nagy lakótelepek pótlása vagy rekonstrukciója hirtelen egyszerre válhat szükségessé, hasonlóan a 60-as és 80-as évek között épült „Kádár-kockákéhoz”.
Az elkövetkező években a lakosság további jelentős felújításokat tervez, amelyek révén 900 ezer otthon állapota javulhat. A felújítások legfőbb gátló tényezője a pénzhiány, a családi házaknál tízből kilenc esetben ez a munkálatok leggyakoribb hátráltatója.
A paneltömbökben a lakók közötti összhang hiánya sem segít, ott az esetek ötödében emiatt halasztják el a korszerűsítéseket.