– A kisebb hazai cégek körében mely iparágak a legéletképesebbek a nemzetközi piacokon?
– Régiónként változó, hogy a magyar vállalkozások mely szegmensekben versenyképesek a nemzetközi piacokon. Délkelet-Ázsiában például a magyar agrártechnológiákra van nagy kereslet, Mongóliában és a kaukázusi régióban az élelmiszerek, míg a latin-amerikai régióban elsősorban a vízgazdálkodás kínál potenciális exportlehetőséget. A magyar vállalkozások a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatok mindegyikében rendelkeznek versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal. E tekintetben nem szabad különbséget tenni kisebb és nagyobb cégek között. Állami exportfejlesztő intézményként a kereskedőház minden, exportálni kívánó magyar vállalkozás – köztük a határokon túl működő magyar cégek – üzleti sikereit is elősegíti, függetlenül attól, hogy az adott cég még kezdő vagy már tapasztalt exportőr. Felmérjük a partnereink exportképességét, és kidolgozunk egy cégre szabott fejlesztési javaslatot.
– A magyar vállalkozások, amelyek kilépnek a határokon túlra, a közelebbi, uniós piacokat célozzák meg, vagy inkább a világ távolabbi részén keresnek vevőket, partnereket?
– Amikor egy cég elhatározza, hogy termékével, szolgáltatásával kilép az exportpiacokra, általában a környező országokban, az európai piacon teszi meg az első lépéseket, hiszen a földrajzi közelség, az üzleti kultúra hasonlósága miatt ez jóval kisebb kockázatot jelent, mintha távoli régiók piacait céloznák, ahol a nyugatitól jelentősen eltérő üzleti szokások, kereskedelmi szabályozások vannak érvényben, ezáltal a kockázat is jóval nagyobb. Az exportképesség fejlődésével azonban érdemes kilépni a távolabbi, feltörekvő piacokra is, amelyek jelentős üzleti potenciált hordoznak. A fejlődő államokban, régiókban nagy szükség van a technológiai szakértelemre, a versenyképes technológiákra és szolgáltatásokra, hiszen ezek hozzájárulhatnak a további társadalmi, gazdasági fejlődéshez.
– Tapasztalataik alapján mely országokat vagy térségeket tudják ajánlani, amelyekre alapvetően nem is gondolnának mint lehetséges felvevőpiacra?
– Az európai közös piac rendkívül telített, és erős árverseny jellemzi, ami nagyon megnehezíti a magyar cégek versenyképességét. Így a világ gazdaságában egyre jelentősebb szerepet betöltő feltörekvő piacok Kelet- és Délkelet-Ázsiától kezdve Latin-Amerikán és a Közel-Keleten át egészen az afrikai kontinensig kitörési lehetőséget jelentenek a magyar vállalkozásoknak. Ezt már számos siker is alátámasztja. Szudánba például a közreműködésünkkel szállíthatott egy magyar cég napelemmel működő lámpatesteket több mint kétmillió euró értékben, egy ipari méréstechnikai eszközöket gyártó partnerünk pedig több mint 100 ezer euró értékben kapott megrendelést iráni vállalatoktól, de elősegítettük konkrét üzletek megvalósulását többek között Kambodzsában, Dél-Koreában, Mongóliában, Kínában és a Tatár Köztársaságban is.
– Az MNKH maga is keresi a nemzetközi megméretésre alkalmas vállalatokat, vagy jellemzően a cégek jönnek a kereskedőházhoz?
– A kezdeti időszak a célpiaci keresleti igények összegyűjtésének és a nemzetközi hálózat kiépítésének jegyében telt. Ennek eredményeként kiterjedt kapcsolatrendszerrel és helyi képviseletekkel rendelkezünk négy kontinens csaknem 60 országában. Pontosan tudjuk, hogy mely államokban, régiókban milyen termékekre, szolgáltatásokra mutatkozik kereslet. Immár kínálatorientált stratégiát alkalmazunk, tehát proaktívan kutatunk fel iparáganként 30-40, versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal rendelkező vállalkozást, és keresünk számukra értékesítési lehetőséget a külpiacokon. Úgy gondolom, hogy ezek egyfajta zászlóshajóként további magyar cégek előtt nyithatnak kaput a nemzetközi sikerek felé.
– Tapasztalatai szerint melyek a legnagyobb nehézségek, amelyekkel a nemzetközi piacra vágyó hazai cégeknek meg kell küzdeniük?
– Az exporttevékenység rendkívül komplex folyamat, kiváltképp, ha olyan távoli régiókba irányul, mint például Kelet-Ázsia vagy Latin-Amerika. Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások sikeresek lehessenek a nemzetközi térben, alapos külkereskedelmi ismeretekre, kapcsolatokra és a piac beható ismeretére van szükség, legyen szó a piaci igényekről, az üzleti kultúráról, tárgyalástechnikáról, az adott országban érvényben lévő export- és importszabályokról. Röviden azt mondanám, hogy az információhiány jelenti a legfőbb kihívást. A kereskedőháznak éppen ezért az a feladata, hogy a képviseletei révén pontos információi legyenek a célországok piaci folyamatairól, és ezeket átadja az exportálni kívánó magyar vállalkozásoknak. Mi pontosan meg tudjuk mondani, hogy az adott termékre mely országokban, régiókban van kereslet, megtaláljuk a megbízható külföldi üzleti partnereket, és konkrét üzleti lehetőségeket is kínálunk a magyar cégek számára. Ezen túlmenően a vállalkozásfejlesztési képzéseink keretében olyan gyakorlati ismereteket közvetítünk a kezdő és már gyakorló exportőröknek is, amelyekkel növelhetik nemzetközi versenyképességüket. Megkapják azokat az információkat, amelyek nem csupán a sikeres exporttevékenységhez elengedhetetlenek, hanem amelyekkel minimalizálhatják a külpiaci kockázatokat is.