Tavaly az Európai Unió (EU) lett Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat. Az ázsiai óriásnak egyedül a Németországgal folytatott külkereskedelme megfelel annak az árucsere-volumennek, amelyet Kína az Európába vezető útvonalon elhelyezkedő 62 országgal összesen elér – hangsúlyozta földrészünk gazdasági jelentőségét Kína számára Hszinning Szung (Xinning Song), a Brussels Academy for China and European Studies tanára egy csütörtöki nemzetközi konferencián, ahol a kelet-ázsiai régió, Európa és Magyarország szakértői a Kína vezetése által feltámasztani tervezett selyemút lehetőségeit és gazdasági hatásait elemezték.
Az Antall József Tudásközpont által szervezett fővárosi rendezvényen Szung kifejtette: bár a vasút a legdinamikusabban fejlődő infrastrukturális ágazat Európa és Kína között, az EU-val folytatott gazdasági együttműködés döntő részét – 97 százalékát – tengeri útvonalakon bonyolítják le, ezért kiemelt fontosságúnak nevezte a kikötők építését és a Kínát is magába foglaló világkereskedelmi vérkeringésbe eddig nem teljesen becsatornázott országok integrációját.
Huijün Jang (Huijun Yang), a Sanghaji Egyetem kutató ösztöndíjasa előadásában azt hangsúlyozta: ahogyan a történelmi selyemút sem mesterségesen létrehozott konstrukció, a globalizáció új korszakát jelölő mostani kezdeményezés is a világgazdaság dinamikáját követi. Ramachandra Byrappa, az ELTE bölcsészkarának docense ugyanakkor aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az új selyemút kezdeményezés valóban a nemzetközi közösség érdekeit szolgálná.
Úgy vélte, az óriásberuházással Kína kizárólagos gazdasági dominanciára, világhatalomra törekszik, a partnerállamokat pedig destruktív módon, a korrupció eszközeivel állítja maga mellé, ezzel pedig Ázsia XIX. századi fehér gyarmatosítóinak hozzáállását idézi. Mario Esteban, az Elcano Royal Institute vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a projektet lassíthatja az, hogy a különböző államok a kivitelezés elodázásával, számukra megfelelő időzítésével próbálnak nagyobb hasznot húzni. Az is problémát jelenthet a hosszú távú fejlesztések esetében, ha a gazdasági növekedés jelentősen elmarad a prognosztizálttól az egyes partnerországokban.
A magyarul Egy övezet, egy útnak fordítható One Belt, One Road Initiative a kínai kormány által elfogadott fejlesztési stratégia. Az övezet a szárazföldi infrastruktúra folyosóit jelenti, míg az út a tengeri útvonalakat jelöli.