A nemzetközi piacok is elismerik, hogy a magyar gazdaságban bekövetkezett a versenyképességi fordulat, ezt tükrözi, hogy a héten öt helyezést lépett előre hazánk a svájci IMD idei versenyképességi rangsorában a szervezet legfrissebb adatai szerint – mondta tegnap újságíróknak a pénzügyminiszter.
Varga Mihály kiemelte: a makrogazdasági statisztikák javulása mellett már a nemzetközi versenyképességi rangsorok és a gazdasági szereplők értékelései is visszaigazolják a versenyképességi fordulatot a magyar gazdaságban. Az alpesi ország kutatóintézetének évente publikált nemzetközi versenyképességi felmérése négy fő területet, a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, az üzleti hatékonyságot és az infrastruktúrát vizsgálja, továbbá ezen belül 20 úgynevezett alfaktort is alkalmaznak az értékelés során.
A World Economic Forum tavaly ősszel megjelent rangsorában elért 9 helyezésnyi előrelépés után Magyarország teljesítménye most egy újabb jelentős nemzetközi felmérésben is jelentősen javult – emlékeztetett a tárcavezető.
–Jóllehet továbbra is akadnak teendők, különösen a munkaerőpiaci kérdéseket kell megoldania a kormánynak, például a nők vagy az idősek ismételt bevonásán keresztül. A Nemzeti Versenyképességi Tanács a jövőben is megvitatja majd a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából fontos szakpolitikai kihívásokat, és azonosítja azokat a területeket, amelyeken versenyképességünk erősítése érdekében további javítást célzó intézkedések szükségesek.
A pénzügyminiszter egyúttal a héten megjelent uniós gazdasági kritikára is reagált. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa a napokban közölte, hogy Románia és Magyarország tartósan eltér a középtávú költségvetési hiánycéltól.
A bizottság úgy ítéli meg, javasolni kellene Magyarországnak, hogy tegyen idén intézkedéseket a középtávú célhoz való közeledés érdekében. A biztos elmondása szerint az uniós bizottság javasolja Magyarországnak, 2019-ben biztosítsa, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája ne haladja meg a 3,9 százalékot, ami a GDP 0,75 százalékának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg.
Varga Mihály lapunk kérdésére elmondta: a magyar kormányzat indokolatlannak tartja a megfogalmazott aggodalmakat. Mint kifejtette, a 2013-ban véget ért, gyakorlatilag az ország uniós csatlakozása óta tartó túlzottdeficit-eljárás miatt az Európai Bizottság szigorúan figyeli a költségvetési folyamatainkat, ezzel együtt nincs ok amiatt aggódni, hogy a hiány megközelítené vagy meghaladhatná az EU által megszabott, a GDP arányában számolt háromszázalékos tűréshatárt.
Hangsúlyozta, ennek megfelelően nem kell számítani költségvetési korrekcióra, a tartós növekedés érdekében a kormány továbbra is biztosítja a beruházási forrásokat és vizsgálja az adócsökkentési lehetőségeket. Mindez úgy is igaz, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban elérhető pénzeket már kifizették, most a beruházások levezénylése következik.