– Az érdemi, szakmai egyeztetésnek köszönhetően sikerült megállapodni a munka törvénykönyvének munkaidőkeretre vonatkozó, Kósa Lajos fideszes képviselő által előterjesztett módosító javaslata korábban legkritikusabb pontjáról. A hétfőn folytatódó egyeztetéseken még több nyitott kérdést is rendezni kell, ugyanakkor a napokban a szakszervezetekkel folytatott, előremutató párbeszéd is azt bizonyítja, a vitás kérdésekre a képviseletekkel közösen kell megoldást találni – fogalmazott a Magyar Idők megkeresésére Palkovics Imre.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett, míg a túlmunkára vonatkozó eredeti javaslat lehetővé tette volna a dolgozók elfogadhatatlan mértékű, akár heti egy nappal több kötelező túlmunkáját, addig a közösen megfogalmazott módosítás már a munkavállalók védelmét is garantálja.
Palkovics szerint az, hogy a 250 óra feletti túlóráztatás lehetőségét kollektív szerződéshez kötnék, a dolgozók védelme mellett azért is fontos, mert az ilyen jellegű ágazati és helyi megállapodások szerepe ettől erősödik. A kollektív szerződésben minden, jogszabályba nem ütköző feltételt rögzíteni lehet, akár a keresetekre, akár a munkarendre, a munkafeltételekre vonatkozó irányokat, mindezt a munkaadók és a szakszervezetek egyezsége alapján.
Az elnök példaként említette: azt a vállalkozást, amelyik az éves, 250 órás túlórakereten felül szeretne elrendelni munkavégzést, ösztönzik arra, hogy kollektív szerződést kössön. Amellett, hogy ilyen megállapodáshoz kell kötni a túlmunkát, úgy tűnik, a 36 hónapos munkaidőkeret meghatározása helyett megmaradna a legfeljebb 12 hónapos, ami szintén olyan pontja volt a módosító javaslatnak, amit nem tudtak elfogadni a szakszervezetek – emlékeztetett. További egyeztetésre van szükség a túlórakeret 400 órára emelésével, ennek maximumát 350 órában emberibbnek tartanák a képviseletek.
A szakszervezeti vezető szerint az egyeztetéseken tapasztalható nyitottság megteremtette annak lehetőségét is, hogy a törvénykönyv egyéb, régóta felülvizsgálatra váró rendelkezéseivel együtt szélesebb körű módosításról dönthessen az Országgyűlés. A munkaidő mellett a korengedményes nyugdíj helyébe lépő intézkedéscsomag vagy a nemek közti bérkülönbségek csökkentését célzó javaslatokról.
Az elnök emlékeztetett: a szociális párbeszéd intézménye működőképes, amelynek egyik fontos pontja a 2016-ban megkötött hosszú távú bérmegállapodás. Az igény egyértelmű volt a szakszervezetek részéről: el kell mozdulni az alacsony bérszínvonalról, ami a munkaadókkal és a kormánnyal megkötött egyezségnek köszönhetően meg is valósult.
Új érdekegyeztető fórumot is sikerült létrehozni az állami vállalatok munkavállalóinak helyzetével kapcsolatos lépések megvitatására. A héten zajló egyeztetések tehát egyértelműen erősítették a szakszervezetek alkupozícióit, ezt kedvezően befolyásolja a gazdaság helyzete és a foglalkoztatók egyre nagyobb létszámbővítési igénye.