Töméntelen bírálat érte az elmúlt években az Orbán-kormányt, hogy nem kiszámítható a gazdaságpolitikája, és nem hagy kellő időt a felkészülésre az adóváltozásokkal kapcsolatban. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban mára stabillá vált az adórendszer. Ha ez bármilyen okból nem folytatódik, az az egész gazdaságra rányomhatja a bélyegét.
– Az elmúlt nyolc év alatt egyértelműen kiderült, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadóval és az alacsony társasági adóval az állam a jövedelmeket mérsékelten adóztatja, a fogyasztást viszont jelentősen – mondta kérdésünkre Lőcsei Tamás, a PwC cégtársa. A társadalmi igazságosság jegyében ugyan egyforma a jövedelmek adóterhe, de aki többet keres, az többet fogyaszt és így többet is adózik. Ez látszik a költségvetési számokon is, jelentősen emelkednek az állam bevételei.
A 27 százalékos áfa nemzetközi összevetésben is valóban magas, de nem biztos, hogy az általános adókulcs csökkentésével kedvező hatást lehet elérni. Ezért előremutatóbb, ha a munkáltatót terhelő adót csökkentik, azaz a szociális hozzájárulási adót, amely a jelenlegi 19,5 százalékról 15 százalékra apad a kormány és a szociális partnerek közötti megállapodás értelmében.
Ezzel együtt – magyarázta a szakértő – célzott áfacsökkentés így is létezik, így például az egyes élelmiszereknél, a szálláshelyek esetében, az internetnél és az építőiparban. Lőcsei Tamás szerint ezzel segítséget kapnak a rászorultabb rétegek, míg az építőipar lendületéből az egész gazdaság profitál. Az adószakértő úgy látja, ez utóbbi ágazatban az átmenetileg bevezetett ötszázalékos áfát tovább tartják majd hatályban, mint eredetileg tervezték.
A PwC cégtársa megemlítette a feketegazdaság elleni küzdelemben elért eredményeket is. Szerinte jó ötlet volt az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, az online pénztárgépek bevezetése, ahogy az online számlázóprogramok és az adóhatóság közötti kapcsolat nyárra tervezett megteremtése is, bár ez utóbbi esetében véleménye szerint lehetne kicsivel hosszabb felkészülési időt biztosítani.
Hozzátette: a feketegazdaság ellen a készpénzforgalom visszaszorítása is nagy fegyvertény lenne. Az olaszoknál például 1000 euró az a határ, ameddig készpénz cserélhet gazdát vállalat és vállalat, valamint cégek és fogyasztók között.
Lőcsei Tamás a pozitív változások közé sorolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a bevallások elkészítését, de szerinte ezen a téren is tovább lehetne erősíteni a digitális folyamatokat, beleértve az ügyek kezelését, a revizori tevékenység támogatását vagy éppen a kockázatelemzést.
A szakértő szerint az ország versenyképességét is lehet még erősíteni adóváltozásokkal, a cégeknek például hátrányt jelentenek a helyi adók, pontosabban az iparűzési adó, amelyet a nettó árbevétel után kell fizetni.
Ennek mértéke két százalék, igaz, vannak olyan települések, ahol alacsonyabb, akár nulla százalék az adókulcs. Felmerült ötletként, hogy ezt össze lehetne vonni a társasági adóval, így nem a forgalmat, hanem a nyereséget adóztatnák, de ez esetben az önkormányzatok kárpótlásának kérdése várna megoldásra.
Lőcsei Tamást végül megkérdeztük azokról a vádakról is, amelyekkel az ellenzék illeti a kormányt, miszerint túl nagy kedvezményeket ad a multinacionális cégeknek. Erre válaszként elmondta: ez a kormány nem ad többet, mint az elődei, sőt miután a társasági adó egy számjegyű lett, így a kedvezmények is csökkentek. Azaz összességében kevesebb a multiknak juttatott támogatás, mint korábban.