Átlagosan 90 napig kell várni egy számla kiegyenlítésére az építőiparban, és szerencsésnek számít az az alvállalkozó cég, amelyiknek nem kell legalább egyszer fizetési felszólítást küldenie a megbízójának – állítja az Atradius hitelbiztosító friss tanulmánya, amely szerint az építőiparban a legtöbb a késve történő kifizetés és a nem fizetés is. Noha a piaci környezet évek óta kedvezően változik, mindez érdemben nem eredményezi a magyar építőipar fizetési szokásainak javulását.
A hitelbiztosító országigazgatója, Vanek Balázs azt mondta, tíz százalékra becsülik az építőipar árbevételének növekedését 2018-ban, de a profitráta csökken majd a dráguló munkaerő és a nyersanyagárak emelkedése következtében. Az elemzés szerint a hazai építőiparra jellemző a nagy tőkeáttétel és a banki finanszírozási igény.
A cégek kis önerőt tudnak megmozgatni egy-egy beruházás finanszírozásához, és jellemzően nagyarányú hitelre lenne szükségük, jelentős részük azonban nem hitelképes. Az Atradius tanulmánya kiemeli ugyanakkor, hogy a bankok 2016 óta könnyebben hiteleznek építkezéseket, noha még mindig az irodaházakat részesítik előnyben a lakásprojektekkel szemben.
Vanek Balázs arról is beszélt, hogy az építőiparban fordul elő a leggyakrabban, hogy a vevők a számlájukat késve egyenlítik ki. Az elemzésben részt vevő 300 vállalat háromnegyede szerint az építőipari céges ügyfelek leginkább a likviditási problémák miatt tudtak csak később fizetni, pedig a számukra megszabott átlagosan 45 napos számlafizetési határidő két héttel meghaladja az országos átlagot.
– Úgy tűnik, a cég felmérése nem igazán ágazatspecifikus, hanem inkább hitelbiztosítói megközelítést tükröz – mondta lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint számos pontatlanság is szerepel az elemzésben. Mint kifejtette, az építőiparban éppen az elmúlt években nagy javulás történt, az elhúzódó válságos évek 400 milliárd forintra hízó lánctartozása mára mintegy harmadára csökkent, javult a cégek jövedelmezősége.
– A közbeszerzéseknél az előlegfizetési rendszer sokkal jobban működik, mint pár évvel ezelőtt, ráadásul a megrendelő csak akkor fizet a generálkivitelezőnek, ha az előbb kifizette az alvállalkozóit. A lakossági megrendeléseknél pedig sűrűn vannak fizetési kötelezettséggel is együtt járó szakaszok – magyarázta Koji László.
Noha más ágazatokhoz képest valóban hosszabbak a számlafizetési határidők az építőiparban, az ÉVOSZ nemrég publikált konjunktúrafelmérése szerint nagyjából a partnerek ötöde fizet késedelmesen. A több száz vállalkozás részvételével készült összegzés szerint a kintlevőségek behajthatóságának megítélése sokat javult az ágazatban, a tartozások 95 százalékát behajthatónak minősítik a vállalatok. Kétharmaduk ráadásul úgy nyilatkozott, hogy összességében pozitív irányba mozdult a lánctartozás helyzete az elmúlt évekhez képest.
Az ÉVOSZ felmérése szerint a cégek tevékenységük, szerződésvállalásaik teljesítése során előforduló forráshiány kiküszöbölése érdekében elsősorban belső forrásokat, folyószámlahitelt, valamint különböző lízingkonstrukciókat vesznek igénybe. A jövőben azonban a vissza nem térítendő támogatásokat is nagyobb arányban kívánják kihasználni a vállalkozók.
Ennek egyik pillére a tavaly novemberben aláírt, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az ÉVOSZ között létrejött együttműködési megállapodás eredményeként, az építési ágazatban technológiai korszerűsítésre, a hatékonyság növelésére kiírt pályázat, a másik pedig a munkahelyi képzések támogatására, a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok munkavállalói képzésére kiírt pályázatok lehetnek.