Tetszik a választóknak az orbáni gazdaságpolitika – írta a minap Frédéric Guirinec, a MoneyWeek brit pénzügyi lap tudósítója. A JP Morgan volt befektetési elemzője cikkében Orbán Viktor unortodox gazdaságpolitikájának eredményeit méltatja. Az elemző kifejti: bár Magyarország volt a 2007–2009-es válság által az egyik leginkább sújtott gazdaság a feltörekvő európai gazdaságok között, de mára kiderült, az Orbán-kormány válságkezelése működött.
Guirinec felidézi: az 1998-tól 2007-ig tartó hosszú lakáspiaci fellendülés alatt a lakásárak reálértelemben megkétszereződtek. Mivel az infláció és a kamatok magasak voltak, a jelzáloghitelek közel 90 százalékát külföldi devizában, például svájci frankban vették fel. Ez okozta a háztartások eladósodását, de a pénzügyi szektor és a kormányzat is súlyos adósságproblémába került.
Guirinec szerint előre látható volt, hogy ez a folyamat katasztrófához vezet, és ez így is történt. A forint árfolyama közel 30 százalékkal esett az euróval szemben 2009-ben, a törlesztőrészletek az egekbe emelkedtek. A befektetők menekülni kezdtek, emiatt az államadósság finanszírozása is nagyon megdrágult: a hosszú lejáratú államkötvények kamatai 12 százalékra nőttek, ami jelentős nyomást gyakorolt a közpénzügyekre.
A cikk írója felidézi: Magyarország kezdetben a hagyományos ajánlásokat követte a válságkezelésben, de 2010-től Orbán Viktor új, sokat vitatott gazdaságpolitikai irányt vett. Nem volt hajlandó eleget tenni a további megszorításokat szorgalmazó nemzetközi intézményeknek, ehelyett inkább az adókat csökkentette. Ezt a külföldi befektetők által dominált szektorokra – például a távközlési cégekre és a bankokra – kivetett válságadók fedezték.
A magánnyugdíjpénztári források felhasználásával Magyarország lefaragta a költségvetési hiányt, később pedig csökkentette a háztartások rezsiköltségeit is. Végül a devizaadósság problémáját is megszüntette, a többségében osztrák bankokat arra kényszerítve, hogy a közel kilencmilliárd eurónyi adósságot forintra váltsák át – írja Guirinec.
Az elemző szerint, bár az unortodox gazdaságpolitika hosszú távú hatásait később ismerjük meg, de sok kritikus legnagyobb bánatára működik. A munkanélküliségi ráta, amely talán a népszerűség legfőbb meghatározója, mindössze 3,9 százalék. A GDP 2014 óta 3-4 százalékkal nő évente, 2017 utolsó negyedévében a növekedés pedig már a 4,4 százalékot is elérte. A forint leértékelése segítette a magyar exportot, így a folyó fizetési mérleg a 2008-as jelentős deficitből mára 6,1 százalékos többletbe váltott. A vállalati adó kilenc százalékra csökkentése szintén támogatta az exportot.
Az eladósodás is megállt: a háztartások adóssága negyven százalékról kevesebb mint húsz százalékra csökkent, míg a teljes magánadósság (beleértve a vállalatokat is) a GDP 185 százalékáról 140 százalékra esett, ami már a cseh szintnek felel meg. Sőt a magyarok egyénileg ma már a világ legalacsonyabb, húszszázalékos adósságával rendelkeznek, ez Nagy-Britanniában például 88 százalék.
Bár a kormányzati költések a GDP több mint ötven százalékára rúgnak, szemben számos európai országgal, ahol ez az érték negyven százalék alatti, a kormányzat mégis költségvetési többleteket halmoz fel. Emiatt is csökkent az államadósság a GDP 74 százalékára. A magyar adósbesorolás a BBB kategóriában tartózkodik, ami már a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik – sorolja Guirinec.
A MoneyWeek szerint Magyarország annak ellenére, hogy még nem egy nyugati gazdagságú fogyasztói társadalom, már vonzó beruházási célpontja a külföldi befektetőknek, különösen a gyártási szektorban. A külföldi beruházások folytatódnak: a Mercedes 2016-ban bejelentette, hogy Kecskeméten egymilliárd eurós bővítést hajt végre, így megduplázva az évente gyártott autók számát 330 ezerre 2020-ra.
A külföldi cégeket azonban korántsem kizárólag az alacsony bérköltségek vonzzák, hanem a jó életminőség és a kiváló oktatási rendszer is. Guirinec az alapvető makrogazdasági folyamatokon túl számos további területet méltat. Szerinte amellett, hogy Budapest fő üzleti és pénzügyi csomóponttá vált Közép-Európában, a külföldi turisták számára is gyönyörű látványosságokat kínál. Kitér arra, hogy a magyar tőzsde az egyik legolcsóbb Európában, de említést tesz az ingatlanpiacról is.
A gazdaság tehát stabilan és tartósan növekedést mutat, a politika azonban már tartogathat váratlan fordulatokat – összegzi a szerző, aki szerint a magyar kormánypárt sokkszerű hódmezővásárhelyi veresége hatására az ellenzék megpróbálhatja a vásárhelyi stratégiát követni.
És bár Orbán Viktor számít a fő esélyesnek, a győzelme már nem tűnik százszázalékosnak. Azonban, ha április 8-án kudarcot vallana, az drasztikus változásokat, esetleg a sikeres unortodox gazdaságpolitika végét is jelenthetné, emiatt a brit pénzügyi lap szerint a leendő külföldi befektetők jobban teszik, ha kivárják a választások eredményét.