Jelentősen felülmúlja a kelet-közép-európai régió bérnövekedési üteme a nyugat-európai uniós országokét, ami azt jelenti, hogy lassú, de határozott felzárkózás van folyamatban – állapítja meg legújabb elemzésében a Századvég Alapítvány. A reálbérek az infláció hatását kiszűrve 2010 és 2018 között 38,1 százalékkal nőttek, míg a családi adókedvezményt is figyelembe véve a bővülés meghaladta a 43 százalékot. Ez azért is jelentős eredmény, mert 2002 és 2010 között a nettó átlagbért reálértéken mindössze 13,3 százalékkal sikerült emelni.
A béremelkedésre két fontos tényező hatott. Az egyik a munkaerőpiac átalakulása: míg korábban sok munkavállaló versenyzett kevés álláshelyért, addig mára megfordult a tendencia, a munkáltatónak kell versenyeznie a dolgozóért. A másik, nagy hatást eredményező lépés a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás volt. A Századvég szerint az egyezségben foglaltaknak köszönhetően 2018 első tíz hónapjában a nettó bérek az alkalmazottak körében átlagosan 11,6 százalékkal nőttek, ami az infláció hatását figyelembe véve is mintegy 8,5 százalékos reálbér-emelkedés. Ez a 2017-es folyamatok folytatódását jelenti, amikor is a bérek nominálisan átlagosan 12,9, reálértékben pedig több mint 10 százalékkal nőttek.
Az uniós összehasonlításból is látható, hogy a régiós bérek növekedése felülmúlja a 28 tagország átlagát, amellyel egy lassú, de határozott felzárkózási folyamat már elkezdődött. Míg az EU-ban a bérek átlagosan csupán 2,4 százalékkal nőttek 2017-ben, addig nálunk 10 százalékot meghaladó ütemben, ami a második legnagyobb növekedés.
Az adatokat a többi gazdasági mutató is alátámasztja: a kiskereskedelmi forgalom volumene az év első tíz hónapjában 6,3 százalékkal növekedett, ami nominálisan 9,8 százalékos bővülés. A belföldi szálláshelyeken a magyar háztartások 9,8 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban. A háztartások pénzügyi eszközeinek állománya 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a tavalyi harmadik negyedévben, ami a pénzügyi eszközök tranzakcióinak 55 százalékos bővülését jelenti.
– Az utóbbi években jelentősen nőttek a bérek és a foglalkoztatottság. Míg 2010-ben a 15 és 64 év közöttiek körében csupán 55,9 százalékos volt a foglalkoztatottság, a legfrissebb adatok 69,7 százalékot jeleznek, ami valamivel jobb az unió átlagánál – mutatott rá Regős Zoltán, a Századvég közgazdásza az M1-en. Ez azt jelenti, hogy ma hétszázezer emberrel többen dolgoznak, mint nyolc éve.