A termelői integráció – vagyis amikor egy termeltető biztosítja a szükséges feltételeket – elterjedését szorgalmazza a sertéságazatban a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), szerintük ugyanis a szervezettebb termékpálya az európai piacon kialakult válságos helyzet megoldásának egyik eszköze lehet. Az integráció nagymértékben csökkenti a sertéstartók kockázatát, ráadásul az áringadozások ellen is hatékony eszköznek bizonyulhat. Az árak ugyanis az elmúlt években erőteljesen ugrándoztak, most pedig éppenséggel a mélyponton vannak az orosz embargó és az európai uniós túltermelés miatt – hívta fel a figyelmet tegnap Németh Antal. A VHT elnöke szerint a termelők ma önköltségi szint alatt kénytelenek értékesíteni a hízókat. Mindemellett az import is egyre inkább nő, ami mind gazdasági, mind élelmiszer-biztonsági szempontból aggályos jelenség. Mint mondta, a felvásárlóval kötött szerződés alapján termelő gazdaságok száma ma már elég magas, a gond ugyanakkor az, hogy a szerződésben foglalt feltételeket nem tartják be a partnerek, sokszor a fizetések is csúsznak, vagy egyáltalán nem teljesülnek. A termelők biztonsága érdekében ezért a VHT egy egységes szerződési rendszer kialakításán dolgozik, ez ugyanis a stabilitás egyik feltétele az ágazatban.
A szakember szerint a hazai sertéstartás egyik legnagyobb problémája, hogy sok esetben hiányzik a megfelelő szakértelem és a technológia, ami komoly hátrányt jelent a nyugat-európai versenytársakkal szemben. Egy országos integrációs program ezen a téren is változást hozhat, a nagy termeltető vállalkozásoknál ugyanis megvan a megfelelő szakmai tudás, amit a szerződött partnereikhez is eljuttatnak – jelezte. Jelenleg 3 millió környékén mozog a hízók száma Magyarországon, Németh Antal szerint ezt a számot a megfelelő együttműködési hálózatok kialakításával jelentősen növelni lehetne. A szakember szerint a sertésstratégiában megfogalmazott 6 milliós darabszám sem a földtől elrugaszkodott elképzelés. Az állományt rövid távon több százezerrel emelheti a mohácsi vágóhídhoz kapcsolódó termelői integráció, ahogyan hasonló eredményt várnak a nemrég bejelentett gyulai beruházástól is. Az önkormányzati tulajdonban lévő Gyulahús Kft. ugyanis a mohácsihoz hasonló, évi egymillió sertés feldolgozására képes vágóhíd megépítését helyezte kilátásba.
Németh Antal közölte: a termelői együttműködésben vagy integrációban részt vevő gazdák a külpiacokra is nagyobb eséllyel juttathatják el a termékeiket. Az exportlehetőségeinket pedig tovább javíthatja, ha az évtized végére végleg eltűnik a sertések légzőszervi és reprodukciós betegsége (PRRS) a hazai állományból. Az Európai Unió jóváhagyásával folyó mentesítési program 2014-ben kísérleti jelleggel indult el, 2017-re pedig az utolsó két megyében is megkezdődik a mentesítés. A jelentős gazdasági károkat okozó betegség távol tartásával új exportpiacok nyílhatnak meg, és a sertéstartás költségei is csökkennek majd.