Magyarország célja, hogy minél több, különböző forrásból juthasson energiaellátáshoz, ezzel tudja biztosítani iparának hosszú távú nemzetközi versenyképességét – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt Ana Brnabic szerb miniszterelnökkel a Magyar Nemzeti Kereskedőház eseményén.
A magyar kormányfő emlékeztetett, Magyarország évek óta törekszik rá, hogy minél több országgal kiépítse a földgázszállítási útvonalakat, az ehhez szükséges interkonnektorokon szükséges munkát elvégezte. Ezt a saját oldalán azonban eddig Románia és Horvátország nem tette meg, ezért ezekből az országokból most még nem érkezhet gáz. Amennyiben 2022-re a románok elvégzik a szükséges fejlesztéseket, végre jelentős mennyiségű gázt lehet behozni a térségünkbe is, ezzel megszűnne a most még fennálló egyoldalú függőség Oroszországtól – mondta a kormányfő.
Hangsúlyozta: Magyarország olyan ország lehet, ahol az ipar jó eséllyel őrzi meg versenyképességét, amiben meghatározó lesz az energia biztonságos elérhetősége és ára. Úgy fogalmazott, hogy bár Magyarország nem gazdag fosszilisenergia-forrásokban, de jól fejlett infrastruktúrája van, jó menedzsmentképességű energiacégei, amelyek közül 2010 után sokat visszavásárolt az állam, és van egy jól működő atomerőműve, amelyet bővít.
Az eseményen elhangzott, hogy soha nem voltak még olyan jók Szerbiával a kétoldalú kapcsolatok, mint most, ezt is mutatja, hogy rekordszinten van a kétoldalú kereskedelem, amiben az energetika az egyik legfontosabb tényező. Orbán Viktor szerint a cél az, hogy a széles körű beszerezési csatornákkal, illetve a Magyarországon előállított atomenergiával az ország kereskedni is tudjon, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az egész térségben végbemenjenek a szükséges infrastrukturális fejlesztések.
Ana Brnabic, Szerbia miniszterelnöke arról beszélt, országa jelenleg épp Magyarországgal szemben van ellátási függőségben. Megerősítette annak fontosságát, hogy minél több erőt fordítsanak az infrastruktúra fejlesztésére, ebben az Európai Unió fenntartásai ellenére a jövőben is jelentős szerepet adnának Kínának. Szerbia is szeretné szorosabbra fonni kapcsolatait a térség országaival, például Bulgáriával, illetve megállapodtak a tegnapi tárgyalásokon, hogy idén és jövőre két újabb határátkelő nyílhat meg a szerb–magyar határon, miközben Szerbia tovább halad az útján, hogy tagja lehessen az EU-nak. Kiemelte, hogy egyáltalán nem mondható hatékonynak Szerbia energiaellátása.
Közös határvédelem
Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédenie a határait, a polgárai biztonságát és a kulturális identitását is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi budapesti magyar–szerb kormányülés után, az Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában. Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának, amiért segített feltartóztatni a migrációt Magyarország déli határainál. Megismételte: szükség esetén Magyarországra lehet számítani Szerbia déli határainak megvédésében technikai vagy személyi közreműködés formájában. Magyarországot és Szerbiát úgy jellemezte mint erős nemzeti érzésekkel rendelkező büszke országok, határozott kulturális öntudattal, a kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul, és ezt meg is akarják őrizni. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik.
– A fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatók Szerbiában, ezért indokolt, hogy az Európai Unió erőforrást, lehetőséget lásson Belgrádban, különösképpen annak fényében, hogy amikor Szerbia magát védi a migrációval szemben, egész Európát is védi. Nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül – fogalmazott Orbán Viktor. A kétoldalú kapcsolatokról többek között azt mondta, a politikai kérdésekben összhang van és a két erős nemzetállam jól tud együttműködni egymással.