Nem változtatott fő iránymutatásán a jegybank. A monetáris tanács tegnap megjelent, júniusi kamatdöntő ülésének rövidített jegyzőkönyvében fő üzenetként ismét az jelent meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára az elsődleges szempont a 3 százalékos középtávú inflációs cél elérése, ehhez pedig továbbra is a mostani, nemzetközi viszonylatban és a jegybanki trendekkel szembemenő alacsony kamatkörnyezet indokolt.
Ez amiatt is érdekes, mert a jegyzőkönyv megjelenése előtt olyan várakozások is voltak a piacon, hogy esetleg van olyan tagja a monetáris tanácsnak, aki felveti a napokban látott erőteljes forintgyengülés nyomán a feltételek szigorításának szükségességét. Ilyen a tegnap közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint azonban nem merült fel, az üzenetek egységesen jelentek meg, vagyis a tanácstagok egyhangúlag szavaztak arról, hogy a kamatfeltételeket változatlanul hagyják.
Szerdán nagyot korrigált a forint. A magyar fizetőeszköz a korábbi 330-as, rekordalacsony értékekről 325 körüli szinteken állt az euróval szemben a késő délutáni órákban, és a többi térségi fizetőeszköz is erősödött. A Magyar Időknek egy devizakereskedő elmondta: az erősödés már az MNB-jegyzőkönyv megjelenése előtt végbement, így mégsem lehetett annyira jelentős a befektetői várakozás. A piaci szakértő szerint azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy merre indul tovább az árfolyam, Varga Mihály pénzügyminiszter az Info Rádiónak adott interjújában legutóbb viszont megerősítette: a forintárfolyam váltakozása a kormányzat szerint nem fenyegeti a lakosságot és a költségvetés egyenlegét, így válaszlépést sem igényel.
A jegybanki jegyzőkönyvben azért a fő közlendő mellett egyéb finom üzenetek is találhatók. – A tanácstagok megállapították, hogy a nemzetközi környezet változása miatt a laza monetáris kondíciók a monetáris politika horizontján nem maradhatnak fenn tartósan. Emiatt a döntéshozatal során lényeges a monetáris kondíciók folyamatos vizsgálata és mindemellett az óvatosság szem előtt tartása – fogalmaznak a tanácstagok.
A sajtóban erre reagálva megjelent írásokkal szemben azonban ez a megállapítás távol áll attól az azonnali lépéstől, amit a piac egy része várt vagy egyes esetekben remélt. Ráadásul a jegybanki vezetők néhány hete – ennél árnyaltabb fogalmazásban – már utaltak rá, hogy a laza monetáris feltételek egyszer majd változnak.
Jelentésük felidézi, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már emeli a kamatokat, és az Európai Központi Bank (EKB) is lassacskán a szigorítás útjára lép, ez a környezetváltozás pedig a hazai monetáris politikára is nagy hatással lehet. Eközben Európából is érkezhet újabb támasz az alacsony kamatszintek fenntartásához. Michael Schubert, a Commerzbank elemzője szerint az eurozónában nem úgy alakulnak a hitelezési folyamatok, ahogy az EKB elvárná, lévén a vállalatok vagy eladósodottak, vagy más forrásokat használnak. Ennek megfelelően az EKB is elgondolkodhat, hogy milyen ütemben szigorít a feltételeken a jövőben.