Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona 1288 milliárd forintra, éves szinten 10,5 százalékkal nőtt, a pénztárszövetség 52,1 milliárdos vagyonnal rendelkező önsegélyező és egészségpénztári tagjai pedig 39,5 milliárd forintot költöttek szolgáltatásokra – mondta tegnap újságíróknak Kravalik Gábor, a szervezet elnöke.
Az önkéntes pénztárak 6,78 százalékos átlagos becsült bruttó hozamot értek el tavaly, a reálkamat 4,7 százalék volt. Az egy önkéntes nyugdíjpénztári tagra jutó vagyon 1,22 millió forint volt, ez az egy évvel korábbi szinthez képest tízszázalékos növekedés. Az egészség- és önsegélyező pénztárak 2017-et 51,2 milliárd forintos összvagyonnal zárták. Tagjaik az év során 7,3 millió alkalommal fizettek egészségszámlájukról a különböző szolgáltatásokért.
Kravalik elmondta: tavaly folytatódott a korábbi trend, miszerint egyre növekszik a pénztári vagyon, azonban látványos átalakulás mutatkozik a befizetők megoszlásában. Míg 2012-ben az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések nagyjából fele-fele arányban jöttek a tagoktól, illetve munkáltatói hozzájárulásként, mostanra a tagok fizetik be a díjak nagyjából háromnegyedét.
Az egészségpénztáraknál is megfigyelhető ugyanez, 2012-ben még 80 százalék volt a munkáltatói hozzájárulás aránya, ma már a befizetések 60 százaléka a tagoktól jön. Vagyis aki aktív, az többet fizet be, viszont ők csak a teljes pénztári tagságnak a fele, a többiek inaktívak, noha többféle adókedvezményt is biztosít az állam a megtakarítások ösztönzésére.
Kravalik kérdésünkre elmondta: a pénztárszövetség támogatja a Magyar Nemzeti Bank a héten nyilvánosságra hozott koncepcióját, ami az öngondoskodási piacot tíz év alatt megduplázná. Ez egymillió új biztosítottat és pénztártagot jelentene, ami a szervezet elnöke szerint mindenképp jó célkitűzés, de az ideális az lenne, ha minden munkavállalónak lenne valamilyen öngondoskodási megtakarítása.
A pénztárszövetség ehhez minden állami és törvényi segítséget szívesen fogadna, illetve már előállt olyan javaslatokkal, amelyekkel újból ösztönözni lehetne a munkáltatókat, hogy a korábbi, béren kívüli juttatások rendszerének megszűnését követően újból hozzájárulhassanak munkavállalóik megtakarításaihoz.
Kravalik szerint az eddigi tapasztalatok alapján leginkább a munkáltatói szerep az, amivel növelni lehet az öngondoskodók létszámát. A számok azt mutatják, hogy akik kapnak pénztári hozzájárulást a munkahelyükön, azok megismerik annak előnyeit, és így hajlamosabbak saját zsebből is félretenni.