Idei legalacsonyabb értékére esett a Magyar Földgáztároló Zrt. által őrzött földgáz mennyisége, a tárolók telítettségi szintje mindössze 5,6 százalékos a legfrissebb adatok szerint. Még ennél is alacsonyabb értékekre is lehet számítani tavasszal, abból kiindulva, hogy tavaly márciusban egészen 3,5 százalékos szintre mérséklődött a betárolt gáz aránya a teljes kapacitáshoz képest. A mennyiség aztán április elsején kezdett növekedni a betárolások következtében. A társaság adataiból kitűnik az is, hogy jóval kevesebb földgázt vesznek ki a tárolókból a melegebb időjárás beköszönte óta.
A következő betárolási időszakig a hazai földgázigény a tárolói kivét mellett a szokásos módokon fedezhető. Éves szinten a felhasználás mintegy ötödét a hazai termelés biztosítja, míg a fennmaradó 80 százalék importból érkezik Magyarországra.
A határokon kívülről érkező energiahordozó a következő években várható fejlesztéseknek köszönhetően a jelenleginél nagyobb lendülettel áramolhat a magyar fogyasztókhoz.
Nemrégiben ugyanis az Európai Unió tagállamai jóváhagyták azt a bizottsági javaslatot, melynek értelmében 444 millió eurót (136 milliárd forintot) ítéltek meg az európai energia-infrastruktúra fejlesztését célzó kiemelt beruházásokra. A listán lévő 18 program hozzájárul az energiaellátás biztosításának erősítéséhez az egyes tagállamok hálózatainak összekötésével.
A projektek listáján található két magyar vonatkozású fejlesztés is. Az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) összesen 922 500 eurós támogatást nyújt az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek. A vállalat a Románia–Magyarország–Ausztria gázellátási folyosó magyarországi szakaszához szükséges környezeti hatástanulmányok elkészítésére és környezetvédelmi engedélyek beszerzésére fordíthatja az összeget. A magyar–román határkeresztező gázvezetéken jelenleg csak exportálni képes Magyarország, a cső kétirányúsításához a romániai oldalon volna szükség fejlesztésre, annak segítségével akár a szomszédunk által kitermelt energiahordozó is eljutna hazánkba.
Hasonló helyzet alakult ki a horvát–magyar határon, szintén csak Magyarországról kifelé áramolhat a földgáz a partnerország fejlesztésének teljesítéséig. Ez azért is fontos volna, mert így a horvátországi Krk szigeten építendő, cseppfolyós gázt (LNG) fogadó és visszagázosító állomásról is érkezhetne gáz a magyar fogyasztókhoz. Az uniós döntés értelmében az LNG-állomás 102 millió eurós támogatáshoz jut.