Tavaly a vállalkozások mintegy 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy súlyos gondot jelent a munkaerőhiány. A jelenség leginkább az ötven fő alatti, exportra is termelő, ipari és építőipari vállalkozásokat érinti, jellemzően a Nyugat-Dunántúlon – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) legfrissebb felméréséből.
A 3064 vállalatvezető megkérdezésén alapuló felmérés szerint továbbra is az új, tapasztalt munkavállalók felvétele, az új, kezdő munkavállalók felvétele, illetve a cégnél dolgozó tapasztalt munkavállalók megtartása okoz gondot. A megkérdezettek nagyjából fele ugyanakkor arra számít, 2018-ban valamelyest gyengül a munkaerőhiány okozta szorítás.
Míg 2016-ban a válaszadók döntő többsége úgy gondolta, hogy a következő egy évben súlyosbodnak a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon, addig 2017-ben már csak a válaszadók 12 százaléka vélekedett ugyanígy.
Ezzel párhuzamosan 2017 végére a megkérdezettek több mint fele arra számít, hogy az idén a tavalyinál valamelyest könnyebb lesz pótolni a hiányzó munkaerőt.
Az elemzés felidézi: a munkaerő- és szakemberhiányt mint a vállalkozás üzleti tevékenységét akadályozó tényezőt nagyjából csak minden tizedik cég jelölte meg fajsúlyosként 2011 áprilisa és 2013 októbere között. Ezt követően ez az arány 2014 már 21 százalékra ugrott, vagyis ekkor már minden ötödik vállalkozás a cége üzleti tevékenységét akadályozó három legfontosabb tényező közé sorolta ezt a problémát. Egy évvel később tovább növekedett ez az arány, s már a cégek 27 százaléka, 2016-ra pedig 36 százaléka ítélte a munkaerőhiányt az egyik legmeghatározóbb problémának.
A felmérés kitér arra is, hogy az üres álláshelyek pontosan hol találhatók. A tulajdonosi szerkezet szerint leginkább a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknak nehéz megtalálni a megfelelő munkaerőt, minden tizedik, ebbe a csoportba tartozó cégnél legalább 11 betöltetlen pozíció van. Szintén gyakori a több mint tíz üres álláshely azoknál a vállalatoknál, amelyek exportra termelnek. Ugyanez elmondható a 250 főnél többet foglalkoztató cégekre.
Lapunk korábban beszámolt róla: több mint másfél millió főre tehető a hazai inaktívak száma, ráadásul a közfoglalkoztatottak közül is sokakat lehet még integrálni az elsődleges munkaerőpiacra. A munkaadói érdekképviseletek várakozása szerint az idén egyre több munkáltató olyan rugalmas foglalkoztatási formákat vezet be, mint a hagyományos, napi nyolcórás munkarendtől eltérő munkavégzés.