Lakáspiaci drágulás idején jellemzően egyre csökken a keresett ingatlanok mérete, mivel sok vásárló anyagi lehetőségei korlátozottak. Nem véletlen, hogy a garzonlakások szinte azonnal elkelnek, különösen akkor, ha jó helyen találhatók és viszonylag jó állapotúak. – Noha az ingatlanok drágulásáról általában négyzetméterárakban kifejezve beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy a vevők vásárlásra szánt kerete, megtakarítása konkrét összeget jelent – mondta lapunk érdeklődésére Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.
– Adott összegből, a növekvő ingatlanárak mellett, egyre kisebb alapterületű lakást lehet megvenni. Ez volt tapasztalható az idén is, amikor a kereslet a kisebb ingatlanok felé irányult a piacon – mutatott rá a szakember. Szavait alátámasztja a Központi Statisztikai Hivatal is, amely az elmúlt időszak lakáspiaci elemzéseiben rendre azt írta, hogy az eladott lakások összetétele a kisebbek és olcsóbbak felé tolódott.
Balla Ákos szerint nincs nagy számban garzonlakás a kínálatban, és még kisebb mértékben jellemzők az élhetetlen, valóban csak átmeneti vagy kényszermegoldásnak számító „kis lyukak”. Valós kereslet szerinte utóbbiakra kevésbé van, viszont a legalább 30-40 négyzetméteres, egy-másfél szobás lakások igencsak keresettek.
Balla Ákos megjegyezte, hogy a tipikus garzonméretnél kisebb lakások jellemzően nem erre a célra és nem ilyen formában épültek. – Ezeket az egészen apró lakásokat korábban másra használt területek funkcióváltásával hozták létre, például egy folyosószakasz átalakításával vagy egy épületrész leválasztásával – magyarázta, hangsúlyozva, hogy az egészen kis lakásokra érdemi kereslet csak a nagyvárosok belső részein, kiváltképp Budapest belvárosában van.
Az Ingatlan.com lapunknak kigyűjtött adatai szerint a legfeljebb 20 négyzetméteres kis lakások jellemző ára Budapesten 12 millió forint, négyzetméteráruk meghaladja a 800 ezer forintot. Mivel elszaladtak az albérletárak, átmenetileg megoldás lehet valakinek egy ilyen minilakás. A klasszikus garzonok 100 ezer forintnál kezdődő havi bérleti díjaihoz képest ugyan olcsóbbak, de a belvárosi kerületekben még az alig 20 négyzetméteres „lakásokért” is elkérnek havi 80-90 ezer forintot.
A kínálat nem túl nagy, ezért más kerületekben sem nagyon lehet elcsípni ilyen lakhatási lehetőséget 50 ezer forintért. Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint ezeket a kis lakásokat nehéz négyzetméteráron összehasonlítani a nagyobb alapterületű lakásokkal, mert a legkisebb lakások úgymond darabáron kelnek el.
– Ahogy az árak dinamikusan emelkedtek az utóbbi három évben, a kereslet csak nőtt a garzonok iránt. Ezek ugyanis még így is a megfizethető árkategóriába esnek, nem véletlen, hogy sok esetben irreálisnak tűnő áron forognak a piacon – magyarázta Balogh László. Pár éve még a fővárosban is lehetett 10-15 millió forintért akár 40-50 négyzetméteres lakást venni, ám ma ez az ársáv már 15-20 millió forint között húzódik. A garzonok népszerűsége Balogh László szerint abból adódik, hogy a lakást keresők kétharmada 25 milliónál, háromnegyede pedig 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres.
Az Otthontérkép korábbi felmérése szerint az elmúlt egy év alatt a legnépszerűbb, 25-32 millió forintos árkategóriában azonos minőségi mutatók mellett csaknem fél szobányival kisebb ingatlant lehet csak megvásárolni. Míg 2016 utolsó negyedévében átlagosan 60 négyzetméteres lakás jött ki ennyiből, addig egy évvel később már csak 57 négyzetméter. Más szempontból a drágulás azt jelenti, hogy egy éve ebben az ársávban még túlnyomórészt új építésű és újszerű otthonok voltak, 2017 végére viszont leginkább már csak a felújított ingatlanok férnek bele ebbe.