– Nyitottak a munkáltatók arra a javaslatra, amelyet a Pénztárszövetség és a Századvég dolgozott ki, amellyel kipótolhatók lennének azok az önkéntes pénztári befizetések, amelyek a béren kívüli juttatások korábbi átalakítása miatt kiestek – mondta tegnap újságíróknak Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.
A javaslat alapján a jelenlegi kedvezmények átalakítása révén a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményben részesülnének a munkavállalók, amennyiben a munkáltatótól kapott juttatás mellett ők is vállalnak egyéni befizetést.
Kravalik elmondta: a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adókulcsa jövőre 40,71 százalékra csökken a jelenlegi majdnem 44 százalékos szintről, és ezt a különbözetet akár a dolgozóknak kínált juttatásra is fordíthatják a cégek. A Pénztárszövetség elképzelése szerint a konstrukcióban fontos szempont, hogy a munkáltató, az egyén és végső soron az állam is szerepet vállaljon az öngondoskodásban.
A Pénztárszövetség több mint 300 munkáltató véleménye alapján kimutatta, hogy a béren kívüli juttatásoknak szerepük van mind a toborzásban, mind abban, hogy egy-egy munkáltató meg tudja tartani a dolgozóit – a cégek 61 százaléka volt ezen a véleményen.
A megkérdezett multinacionális és nagy cégek és szervezetek kiemelkedő, 74 százalékos arányban vélték úgy, hogy a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van. Kravalik hangsúlyozta, azért is fontos, hogy megmaradjon, adott esetben nőjön a munkahely szerepvállalása az egyéni öngondoskodásban, mivel a legtöbben eleve itt ismerik meg az önkéntes pénztárakat és válnak maguk is befizetővé. Az eddigi tapasztalatok alapján az aktív pénztártagok egyre nagyobb vagyont halmoznak fel egyéni befizetéssel.
Viszont így is sok olyan pénztártag van, akinek nem érkezik semmilyen befizetés a számlájára, márpedig a Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint is jelentős számú új, fizető tagra lenne szükség, hogy meglegyen az a kiegészítő jövedelem, amellyel például a nyugdíjaskori életszínvonal biztosítható.