Csaknem négy éve folyamatosan emelkedik a fizetések értéke, a bruttó átlagkereset a tavaly január és november közötti időszakban 260 800 forint volt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokra reagálva kiemelte: a versenyszférában és a közszférában tapasztalható béremelések a magyar gazdaság erősödését bizonyítják. Az idén januártól érdemben megemelt minimálbérnek és garantált bérminimumnak, illetve a munkáltatói adócsökkentésnek, valamint a közszférában zajló programoknak köszönhetően a béremelések 2017-ben is folytatódnak, ami további reálkereset-emelkedést vetít előre.
Cseresnyés Péter, a tárca munkaerőpiaci államtitkára a statisztikákkal kapcsolatban arra emlékeztetett: az előző év első tizenegy hónapjában a reálbér-emelkedés 7,5 százalék volt, ami azt jelenti, hogy tavaly mindenki egyhavi bérrel többet tudott hazavinni. A vállalkozásoknál 6,8, a közszférában pedig 10 százalék felett volt a reálbér növekedése.
A Fidesz-frakció közleményében felidézte: a baloldal kormányzása idején nem becsülte sem a munkát, sem a magyar munkavállalókat. Gyurcsány Ferenc és a szocialisták százezreket vettek ki a munkavállalók zsebéből a magas adókkal, a legalacsonyabb keresetűek fizetését is alig emelték, nyolc év alatt pedig kevesebbet emeltek a minimálbéreken, mint a Fidesz négy év alatt. A nagyobbik kormánypárt hozzátette: a szocialisták a közszférában sokakat az utcára tettek, akik megúszták, azoknak is hosszú évekre befagyasztották a bérét, ráadásul még egyhavi fizetést is elvettek tőlük.
Az idén még a tavalyi, átlagosan 7 százalék feletti reálbér-emelkedésnél is nagyobb lendületet vehet a fizetések növekedése – vélik elemzők. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén 10 százalékkal emelkedhetnek a bérek, ami a várt 2,3 százalékos infláció mellett 7,7 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. A szakértő arra emlékeztetett: 2013-tól 2017 végéig összesen 28,5 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években is, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – bizonyos esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben némely ágazatokban folyttatódik az életpályamodellek bevezetése. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kifejtette, hogy a nettó bérek növekedési üteme komoly pozitív meglepetést okozott. Ilyen mértékű béremelkedésre évek óta nem volt példa a magyar gazdaságban. A juttatások gyorsabban nőttek a költségvetési szférában, ahol 12,2 százalékos volt a nettó keresetek éves emelkedése, míg a versenyszférában 8,7 százalékos. Ennek oka elsősorban az, hogy a novemberi átlagos prémiumkifizetések az állami szférában 37 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra mutatott rá, hogy a magyar munkaerőpiac kifejezetten feszessé vált, ráadásul a rendelkezésre álló munkaerő egyre gyorsabban fogy. Szerinte a jelentős bérnövekedés idén is folytatódhat, sőt, akár tovább gyorsulhat.