Egyhavi fizetéssel többet vihettek haza a munkavállalók tavaly a bérmegállapodásnak, az adócsökkentésnek, valamint a közszférában bevezetett életpályamodelleknek köszönhetően – hangsúlyozta kedden a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Bodó Sándor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataira reagálva elmondta, a kétkezi munka megbecsülését fejezi ki, hogy a fizikai munkát vállalók bérének emelkedése különösen jelentős volt. Üdvözölte egyúttal, hogy a hátrányosabb helyzetű térségekben, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében meghaladta az átlagot a növekedés.
Az államtitkár emlékeztetett, a 71 hónapja tartó bérfelzárkózás az idén is folytatódik, mivel tovább csökken a szociális hozzájárulási adó, és a két évre kötött minimálbér-megállapodás is kedvezően hat a keresetekre. A kormány ezért 2019-ben a foglalkoztatás további bővülése mellett 6 százalék feletti reálbér-emelkedésre számít. Az államtitkár hozzátette: a növekvő keresetek mérsékelhetik az elvándorlást, hozzájárulnak munkavállalás és a fogyasztás bővüléséhez, ezen keresztül pedig a gazdaság erősödéséhez is.
Tavaly a január és november közötti időszakban 11,5 százalékkal nőtt mind a nettó, mind a bruttó átlagkereset 2017 azonos időszakához képest a KSH adatai szerint. Az év első tizenegy hónapjában 327 200 forint volt a bruttó átlagkereset. Novemberben a bruttó átlagbér 355 100 forint volt, a nettó pedig 217 600 forintra emelkedett.
A hivatal tájékoztatása szerint a növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. Elemzők arra számítanak, az idén is dinamikusan zárkóznak fel a keresetek, enyhén lassabb ütemben, 8-9 százalék körül, tavaly pedig 8,3 százalék körül nőhettek a reálbérek.
Németh Dávid, a K&H Bank elemzője az adatokra úgy reagált, a tavalyi növekedés után az idén is emelkednek az átlagbérek, januártól megint nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőpiaci helyzet pedig továbbra is ösztönzi a fizetések emelkedését. A friss adatok szerinte nem okoztak meglepetést, a tavalyi béremelkedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum 2018. januári növekedésének, valamint a munkaerőhiány miatti fizetésemelések eredménye. A régóta tartó béremelkedés miatt viszont egyre erősödik a termelékenységhez köthető kockázat, mivel a növekvő béreknek hatékonyabb termeléssel kell párosulnia – tette hozzá.
Más módszertannal számol a KSH
Megújítja januártól a kereseti statisztikáit a Központi Statisztikai Hivatal. Közleményük szerint amellett, hogy a jelenleginél sokkal részletesebb információkat tesz lehetővé az új módszertan, jelentősen csökken az adatszolgáltatási teher is. A járulékbevallásokban sokkal részletesebb adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről, így új alapinformációkat is fel tud használni a hivatal. A részletes adatok közé tartozik többek közt a medián kereset értéke, illetve az adó- és járulékkedvezmények figyelembevételével számított nettó keresetek értéke. Az eddigi adatgyűjtésünkben nem szereplő háttér-információk is elérhetővé válnak, például a munkavállaló neme, kora, foglalkozásának jellemzői. Az idén januári kereseti adatokról szóló jelentés már az új módszertan szerint jelenik meg.