Az új évezred első és második évtizedén végighúzódó ügyben nem nyugszanak a kedélyek. Ivo Sanader volt horvát kormányfő az ügyészség vádja szerint a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, továbbá, állítólag megállapodott a Mollal, miszerint az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy amennyiben jogerős ítélet születik, Sanader az államnak fizesse vissza a 10 millió eurót.
Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét, 5 millió eurót a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic akkor kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg.
Sanadert korábban már tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt, ám azt később a legfelsőbb bíróság nyolc és fél évre enyhítette. Majd a volt horvát kormányfő eljárási hibák miatti jogorvoslati kérésére az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, és újratárgyalást rendelt el.
Hernádi Zsoltal szemben a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat, mondván, a Mol vezetője tízmillió euró kenőpénzzel megvesztegette Sanadert, az akkori horvát kormányfőt azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában, majd a főügyészség megállapította, hogy bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság később megtagadta a horvát ügyészség európai elfogatóparancsának végrehajtását, mivel ahhoz az ügyhöz kapcsolódó eljárást, amelyben a parancsot kiadták, bűncselekmény hiányában megszüntette.
Miután a horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, a Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban még a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz is fordult, ám valamennyi kérelmét elutasították.
Horvátország ezek után közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a körözést. A magyar Fővárosi Törvényszék azonban ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. Az indoklás szerint „fennállt a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”. A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert.
A keddi tárgyaláson az USKOK bejelentette: „tárgyi és személyi bizonyítékokkal” fogja alátámasztani, hogy Sanader és Hernádi a vádban megfogalmazott bűncselekményt követtek el. Laura Valkovic, Hernádi ügyvédje nem tartotta meg bevezető beszédét. Mint mondta: azután fogja megtenni, hogy bemutatták a bizonyítékokat. Szerinte a tárgyalást meg sem kellett volna tartani addig, amíg a legfelsőbb bíróság nem dönt a peranyag magyarra fordításáról.