A bős–nagymarosi szlovák–magyar jogvita tulajdonjogot, hajózást és kompenzációkat érintő kérdéseire csak azután térhetnek át a felek, hogy megállapodtak a hazánk számára leginkább fontos szigetközi–csallóközi rehabilitációról – áll abban az országgyűlési válaszban, amelyet Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára adott egy képviselői kérdésre. A politikus felidézte: a szigetközi–csallóközi rehabilitáció lehetséges műszaki megoldásainak kidolgozására 2007 és 2009 között került sor, Szlovákia ezek alapján 2013-ra fejezte be javaslatainak összeállítását.
A lehetséges megoldások közös halmazát azok jelentik, amelyek a legfontosabb mellékágakat és a főágat kötik össze négy ponton, a víz keresztirányú mozgását lehetővé tevő fenékküszöbökkel megoldva. Ezek műszaki paramétereiről, a vízhozamról és az üzemrendről a felek azonban csak a folyamatban lévő újabb állapotfelmérés és modellkísérletek tükrében állapodhatnak majd meg. Ezek a vizsgálatok legkorábban 2018 második negyedévére készülhetnek el.
– Nehezen megfogható azonban a méltányos és észszerű vízmegosztás nemzetközi jogi alapelve, hiszen nincsen általánosan alkalmazható, normatív tartalma – mutatott rá Völner Pál, aki azt is megjegyezte, hogy annak idején a Nemzetközi Bíróság is tudatosan kerülte a pontos meghatározást. Ennek ellenére az 1997-es ítéletből kiderül, hogy Magyarország nem jogosult a víz ötven százalékára.
Arra a kérdésre, hogy igényt tarthat-e Magyarország a bősi erőműben termelt villamos energia felére, Völner Pál kifejtette: hazánknak a létesítményre vételi opciója van, ám 1997 óta egyetlen magyar kormány sem jelezte ez irányú igényét. Ez nem véletlen, hiszen a magyar villamosenergia-rendszer szempontjából elhanyagolható, az összkapacitás 3-5 százalékát kitevő mennyiség megszerzése több száz milliárd forintba kerülne, emellett a létesítmény fenntartási költségei is magasak.
Jelenleg – ahogy a Magyar Idők erről július elején beszámolt – kétoldalú diplomáciai tárgyalások zajlanak a Szigetköz–Csallóköz természetvédelmi és árvízvédelmi rehabilitációja kereteinek, valamint az új vízmegosztási rendnek a kialakításáról. Ennek tükrében kompenzációs kérdések nem kerülnek napirendre, ám Völner Pál megjegyezte: Szlovákia vitatja bármiféle kompenzációs kötelezettségét.
Emellett sérelmezi, hogy a nagymarosi erőmű építésének leállítása miatt vesztesége, vagyis az elmaradt haszna folyamatosan növekszik.