A lehetőség adott volt, mégsem okozott meglepetést tegnapi rendes kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A monetáris tanács változatlanul tartotta a monetáris kondíciókat, ennek megfelelően az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig –0,15 százalékon hagyta.
A lépés összhangban volt az általános piaci várakozásokkal. Ugyan Nagy Márton MNB alelnök szigorításra utaló korábbi nyilatkozata nyomán akár az idei első negyedévben is elképzelhetőnek tartják a feltételek szigorítását, ez most elmaradt. A többségi vélemény szerint ez inkább jövő hónapban valószínűsíthető. – Várakozásunk szerint az igazi izgalmat a március 26-i kamatdöntő ülés hozhatja, amikor – az inflációs folyamatok függvényében – fontos bejelentéseket tehet a jegybank – kommentálta a kamatdöntést Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.
A kamatdöntést követő közleményében érdemi újdonságot nem közölt a jegybank döntéshozó testülete. A megerősített iránymutatás szerint a monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek során először a nem konvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor. A kulcsfontosságú záró üzenet is megegyezik a decemberivel: az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról. A kamatdöntés ennek megfelelően nem is okozott érdemi mozgást, az euró–forint árfolyam szinte mozdulattalan maradt az elmúlt hetekben beállt erős, 317-318 körüli szinteken.
Mint arra Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője emlékeztetett, az Európai Központi Bank (EKB) politikája kevésbé fogja befolyásolni a lépéseket, ugyanis az európai gazdasági lassulás miatt az EKB idénre várt kamatemelése kiárazódott, sőt a piacok újabb nem konvencionális lazításra is számítanak.
Ehhez képest itthon az MNB várhatóan elkezdi szűkíteni a piaci likviditást, azonban az elemzők körében nincs egyetértés, hogy hagyományos lépésekre, vagyis az alapkamat emelésére mikor kerülhet sor.