Területi szinten mindenütt az árak kiegyenlítődése, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulása tapasztalható – olvasható az OTP Lakóingatlan Értéktérképben, amely az adóhivatal idei első három negyedévre vonatkozó lakáspiaci adatait dolgozta fel. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosban és a megyeszékhelyeken lezajlott drágulás erőteljesen meghaladta az alacsonyabb területi árszinteket, most a községekben 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke, ezzel párhuzamosan pedig a budapesti drágulás 15 százalékra mérséklődött.
Ugyancsak szembemegy az előző évek jellemzőivel, hogy az idén leginkább az önálló házak ára emelkedett. A családi házakért átlagosan 16 százalékkal többet fizettek a vevők, a panellakások ára 13 százalékkal, a téglalakásoké pedig 11 százalékkal nőtt. Az elemzés szerint a panelek elmúlt évi látványos drágulása révén mára országosan 225 ezer forintra nőtt ezen otthonok átlagos négyzetméterára. – Ebben az évben a 19 megye közül sehol sem csökkent az eladott lakóingatlanok ára – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője, hangsúlyozva, hogy megyei szinten is bizonyos mértékű területi kiegyenlítődés látható.
Budapest 412 ezer forintos átlagos négyzetméterára után továbbra is Győr-Moson-Sopron számít a legdrágábbnak, ahol egy lakóingatlan egy négyzetméteréért 265 ezer forintot fizettek. Ugyanakkor egyre több megye árszintje lépi át a 200 ezer forintos határt: Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy. Már szokásosnak mondható módon Nógrád a legolcsóbb, ahol 80 ezer forint alatti az árszint. Nem sokkal haladta meg a 100 ezer forintot Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye átlagára sem.
A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a leginkább, 23 százalékkal ebben az időszakban, de Veszprém (21 százalék), Szeged (20 százalék) és Pécs (19 százalék) árnövekedése is figyelemre méltó. E szempontból Győr áll a rangsor végén 6 százalékos drágulásával, aminek magyarázata az lehet, hogy a kisalföldi megyeszékhely árai már egy éve is igen magasak voltak.
Mindemellett Győr továbbra is a legdrágább megyeszékhely, 267 ezer forintos átlagos négyzetméterárral; a 250 ezres határt még Debrecen és Kecskemét lépte át, Székesfehérvár és Veszprém pedig valamivel ez alatt maradt. Salgótarján, Miskolc és Szolnok a legolcsóbb megyei jogú városok, Nógrád megye székhelye mind közül az egyetlen, ahol az eladott lakóingatlanok átlagára a négyzetméterenkénti százezer forintot sem érte el.
Budapesten továbbra is a XXIII. kerület a legolcsóbb 260 ezres átlagárával, de egy év alatt itt ment végbe a legnagyobb, 30 százalékot meghaladó mértékű drágulás. A belvárosi V., VI. és VII. kerületekben – ahol az elmúlt években kiugró áremelkedés zajlott le – idén „csak” 15-18 százalékos drágulás következett be.
A szűkebb értelemben vett Belvárosban már a 700 ezer forintot súrolja az átlagár, amitől csaknem százezer forinttal marad el az I. kerület átlagos négyzetméterára. A félmillió forintos szint fölé még a II., a XII. és a VI. kerület jutott. Míg tavaly ilyenkor még tíz olyan városrész volt, amelyek átlagára 300 ezer forint alatt maradt, erre az évre e kerületek száma megfeleződött.