Tartósan, immáron negyedik hónapja nem lépte át a közmunkások száma a 150 ezer főt, az év hatodik hónapjában átlagosan 143 ezer ember dolgozott a közfoglalkoztatásban – derül ki a Belügyminisztérium legfrissebb adataiból. Az adat rendkívül kedvező, mivel azt mutatja, hogy 2017 júniusa óta 40 ezer embernek sikerült elhelyezkednie az elsődleges munkaerőpiacon.
A részletes adatok szerint a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozó közmunkások többségének sikerült munkát találnia vagy az állami, vagy a versenyszférában, mivel a másodlagos munkaerőpiacon 110 ezren egyszerű tevékenységet végeznek. Az öt leggyakoribb munkakör között találjuk az egyszerű szolgáltatási és szállítási tevékenységet, a közmunkások közel fele ezeken a területeken dolgozik. A munkavállalók másik fele jellemzően a mezőgazdaságban, az építőiparban, takarítóként, kisegítőként vagy adminisztrációs munkakörökben dolgozik.
A közmunkások több mint felét a minisztérium adatai szerint júniusban három megye foglalkoztatta: továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében vannak a legtöbben az átmeneti foglalkoztatásban. Habár az északkeleti országrészben is csökken a közmunka aránya, a létszámhoz viszonyítva a dél-dunántúli megyék érték el a legnagyobb munkaerőpiaci javulást júniusban az előző év azonos időszakához képest.
A közmunka visszaszorulásával az adatokból kitűnik, a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya már közel 60 százalékos, tehát a képzettebbeket az elsődleges munkaerőpiac ösztönzi.
Korábban beszámoltunk róla: mind a munkaadók, mind a szakszervezetek szerint egyre több közmunkás jelentkezik a munkaerőért kiáltó ipari területeken az üres álláshelyekre. A munkavállalói képviseletek úgy vélekednek, hogy az elsődleges munkaerőpiac azért vonzó a közmunkások számára, mert bérük és a minimálbér között ma már jelentős összegű az eltérés. A munkaadók szerint ezzel párhuzamosan a közfoglalkoztatásban is csökken a potenciális munkaerő-tartalék.