Azt, hogy a európai légtér megtelt, és mind a légitársaságok, mind a repülőterek kapacitásgondokkal küszködnek, az utazók egy része saját bőrén is megtapasztalhatta ezen a nyáron. Különösen azok, akik úgy repültek el nyaralni a Kanári-szigetekre, hogy a csomagjuk otthon maradt, vagy megkapták ugyan a bőröndjeiket, de kifosztva.
Még rosszabbul jártak azok, akiknek fel sem szállt a repülőgépük vagy esetleg meg sem érkezett a menetrendben megjelölt légikikötőbe. Ezen a nyáron megmutatkozott, hogy meglehetősen törékeny a szektor működése, a légitársaságok nem terveztek megfelelő tartalékokat a vészhelyzetekre, ezért ha bekövetkezett a baj, nem tudtak a pórul járt utasoknak segíteni.
Több légitársaság levonta a következtetést, és jelezte, hogy ezután több géppel, emberrel készülnek a csúcsidőszakokra. Nemcsak a fapadosok égették meg magukat: Váradi József Wizz Air-vezér egy minapi lapinterjúban egyszerűen csak krachnak nevezte a nyári forgalmi zavarokat –, de a Lufthansa is bejelentette, több gépet vásárol, hogy bevethessék őket a késések, járatkimaradások esetén.
A nem megfelelően prognosztizált forgalomnövekedés miatt a légi közlekedés minden eleme recsegett-ropogott az elmúlt hónapokban, különösen így volt ez a légi irányítás esetében. Bár az utasok nem találkoznak személyesen a légtér forgalmistáival, azonban azt tudni kell, hogy minden egyes fel- és leszállást az EU irányító központjában hagynak jóvá.
Vagyis, ha egy gép a reptér gurulóútján várakozik negyedórákat, annak éppen a jóváhagyás elmaradása az oka. A EuroControl azonban éppen úgy kapacitásgondokkal küzd, mint a nemzeti légi irányítók, és a késések nem kis részéért ezek a szűkös kapacitások a felelősek – mondta el Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója.
A mostani szűkösségnek több oka van: például az, hogy nem volt előre látható a forgalom bővülésének a mértéke. Egyfelől a légitársaságok nem osztják meg a kapacitásbővítéssel kapcsolatos középtávú terveiket az EuroControllal, amely így rendszeresen alábecsüli a növekedés mértékét. Másfelől a légi irányítók mint állami szervezetek nehezebben reagálnak a piaci folyamatokra.
Ha ma eldöntik, hogy sokkal több légi irányítóra van szükség, akkor abból öt év múlva lesz jelentős létszámbővülés, amikor már talán nem is lesz olyan nagy a forgalom. Az alacsony olajár ugyanis mindig emeli a keresletet, de ha drága az energiahordozó, drágábbak lesznek a jegyek, visszaesik a forgalom. Ehhez nehéz alkalmazkodniuk a szolgálatoknak.
Szepessy Kornél kérdésünkre azt is elmondta, hogy a munkájukat segítő szoftverek fejlesztése is lassabban megy, mint a polgári felhasználású eszközök esetében, hiszen a légi közlekedésben a biztonság kiemelkedő szempont, valamint a speciális területen működő cégek száma is korlátozott. Emiatt véleménye szerint 2019-ben a késések még biztosan megmaradnak.
Többek közt azért is, mert az emelkedő olajár ellenére idén jelentősen, tíz százalék körüli mértékben nő a légi forgalom a magyar – valamint a koszovói magas – légtérben. Idén összesen egymillió gépmozgást várnak a tavalyi 900 ezer után, az átrepülőforgalom 800 ezer, a budapesti fel- és leszállók, valamint a koszovói légtér forgalma pedig száz-százezer lehet. Emiatt a HungaroControl minden erejével azon dolgozik, hogy bővítse kapacitásait – mondta a vezérigazgató.