Visszautasítja a kormány az ellenzéki korrupciós vádakat, mivel ezeknek nincs alapjuk – jelentette ki a Magyar Időknek Csepreghy Nándor.
A Miniszterelnökség miniszterhelyettese kérdésünkre kiemelte: az Európai Bizottság az uniós fejlesztéseknél száz esetre vetítve mindösszesen kettőnél talál valamilyen szabálytalanságot. Ezeknek az eseteknek a nagy része ráadásul nem is a korrupció miatt kifogásolható, hanem a rossz felhasználásért.
A vádak elsősorban ellenzéki oldalról érkeznek, egyfelől azért, hogy megingassák a kormányzatba vetett bizalmat, másfelől pedig azért, mert mást nem tudnak felmutatni. Ennek oka, hogy az ország gazdasági eredményeibe nem tudnak belekötni, mivel 2010 óta folyamatosan csökken az államadósság, a hiány tartósan 3 százalék alatt van, eltűnőben a munkanélküliség, emellett a családtámogatási rendszernek és az áfacsökkentésnek köszönhetően jobban élnek a családok.
A miniszterhelyettes hangsúlyozta: elengedhetetlenül fontos, hogy a kormányon belül lefolytassák a korrupciós vádakkal kapcsolatos vitákat. Rámutatott arra is, hogy azokban a kérdésekben, ahol megalapozott a gyanú a visszaélésekre, a hatóságok már eddig is minden esetben nyomozást indítottak. Csepreghy Nándor szerint a jövő tavaszi országgyűlési választások közeledtével ezek a vádaskodások egyre nagyobb számban jelennek majd meg.
– Az eddigi legdurvább kampányra számítunk, amelynek középpontjában a kormány hiteltelenítésére tett kísérletek várhatók – figyelmeztetett Csepreghy Nándor. Felidézte: ha az ellenzék hatalomra kerülne, lebontaná a határkerítést, engedélyezné hazánkban az illegális migrációt, szabadjára engedné a rezsiköltségeket, valamint kiszolgálná azokat a globalista erőket az unión belül, amelyeknek nem tetszik az erős nemzetállamokra épülő magyar politika.
Kérdésünkre a miniszterhelyettes visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint jelentős Moszkva befolyása hazánkra. Kiemelte: nemcsak Magyarországnak, de az egész uniónak komoly gazdasági érdeke lehetne az oroszországi szankciók feloldása, amelyekkel úgy tűnik, az EU gazdasági szempontból lábon lőtte magát.
Hazánk a rendszerváltáskor ideológiailag levált Oroszországról, emellett gazdasági értelemben is elszakadtunk, ami nem biztos, hogy jó döntés volt. Az orosz gazdasági kapcsolatok erősítése viszont nélkülözhetetlen lenne, mivel Európa fontos tranzittérség Oroszország és az Egyesült Államok között, hazánk érdeke pedig az, hogy a szankciók feloldása után másokat megelőzve aknázzuk ki ezeket a gazdasági lehetőségeket. Csepreghy kiemelte: Brüsszelnek is külön kellene választania a politikai érdekeket Moszkvával kapcsolatban a pénzügyi-gazdasági szempontoktól.
A Magyar Nemzeti Bank minap közzétett jelentése szerint rekordmagas összeget, mintegy ezermilliárd forintot utaltak haza a külföldön munkát vállaló honfitársaink. Ezzel kapcsolatban a miniszterhelyettes arra emlékeztetett, az EU alapértéke a munkaerő szabad áramlása, így azok a politikai erők, amelyek kárhoztatják a nyugaton munkát vállaló magyarokat, épp az uniós közösség azon alapértékét nem tisztelik, amelyet a zászlójukra tűztek.
Sokan áldozatot hoznak a külföldi munkavállalással, szerényebb körülmények között élnek családjuktól távol annak érdekében, hogy segíthessék hozzátartozójukat, megalapozzák saját hazai boldogulásukat. A kormánynak nem szúrja a szemét a külföldi munkavállalás, azonban az is fontos, hogy a magyar fiatalok lássák, megkapják idehaza azt a segítséget, amellyel itthon is tudnak boldogulni.
Csepreghy ezzel kapcsolatban elmondta: aki ma három gyermeket vállal, mintegy 25 millió forint támogatást kap az államtól. Habár a bérek Nyugat-Európában jóval magasabbak, arányosan a megélhetésre is magasabb összeget kell fordítani.
Az egységnyi bérből számított életszínvonalban pedig már nincs akkora szakadék a nyugati és a keleti országok között.