A magyar munkavállalók többsége a nyugdíjas évei alatt is aktív maradna, ám a valóságban csak keveseknek adatik meg a fokozatos visszavonulás lehetősége – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A biztosító felmérése szerint a magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni, és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjasévekre. Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve „csak” 50 százalékos a pesszimisták, viszont a magyarnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya. A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik biztosítani. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe, és jóval kisebb az államé.
Ismerve a kilátásokat és a következő évtizedekben várhatóan fokozódó népesedési nyomást az ellátórendszerre, az Aegon újból megállapította: elengedhetetlen a minél korábban megkezdett rendszeres megtakarítás. Ugyancsak megnőtt a másik legnépszerűbb előtakarékossági forma, az önkéntes pénztárak esetében is az egyéni befizetések súlya. A pénztárszövetség napokban megjelent kimutatása értelmében az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagok egyéni befizetései a munkáltatói szerepvállalás folyamatos visszaszorulása mellett az első fél évben 35 milliárd forintra rúgtak, ami 21 százalékos emelkedést jelent.
A lapunknak nyilatkozó szakembereknél visszatérő gondolat: új szabályrendszerre lenne szükség, hogy a munkáltatóknak továbbra is érdekük legyen munkavállalóik előtakarékosságát támogatni, akár pénztári befizetéssel vagy másként. A pénztárszövetség konkrét javaslatokat is megfogalmazott: az elv az, hogy ne kerüljön kedvezőtlenebb adózási kategóriába az öngondoskodás, mint korábban, mert akkor nem marad motiváció a munkaadók számára, hogy a béren kívüli juttatások közül az önkéntes nyugdíjpénztári juttatással éljenek.
Jelenleg úgy tudjuk, hogy a kormányzat részéről pozitívak voltak a visszajelzések, azonban várhatóan csak 2018-ban kerülhet a kérdés napirendere, akkor viszont a kérdéskör komplex áttekintése várható.