Továbbra sem dübörög az autópálya-építés a keleti szomszédban. Míg 2016-ban egyetlen kilométerrel sem gazdagodott az autópálya-hálózat, tavaly nyúlfarknyival lett hosszabb a Csanádpalota–Nagylak határátkelőt Nagyszebennel összekötő pályaszakasz. Az egykori szász többségű nagyvárosig már csak a bánsági Marzsina és Déva közötti, a hatalmas kamionforgalom és az úttest állapota miatt pokolinak nevezhető 58 kilométer idézi a régi emlékeket, amúgy hat óra alatt le lehet tudni a Budapestig tartó 560 kilométeres útszakaszt.
A tervek szerint 2018 második felére 14 kilométeresre apadhat a dél-erdélyi pálya „hézaga”, a teljességet viszont a legjobb esetben is csak 2021 márciusára ígéri a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság. Az ominózus szakaszon ugyanis medveátjárókat kell megépíteni, ami nemcsak időben tolja ki jelentősen a teljes átadást, de a költségeket is 108 millióról 220 millió euróra srófolja fel.
A nyomvonal azonban nem kelet felé halad tovább, hanem délre kanyarodik, az Olt folyó völgyében szeli át a Kárpátokat, és a Nagyszeben és Pitesti között megépítendő 155 kilométernyi gyorsforgalmi úttal kiegészülve érkezik Bukarestig.
Az erdélyi magyarság – illetve az oda igyekvő magyar vállalkozók – igényeit azonban csak részben elégíti ki ez a fejlesztés. A Nagyváradot Brassóval összekötő, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban aláírt megállapodás ez idáig csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres szakasz erejéig valósult meg, miután a felek 2013-ban közös megegyezéssel felbontották a szerződést.
Apró előrelépés, hogy a tavaly novemberi műszaki átvétel után a Gyalu és Magyarnádas közötti 8,7 kilométeres szakaszt várhatóan idén augusztusban megnyitják a forgalom előtt: ekkorra készül véglegesen el a Szamos folyón átívelő híd. A közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) 2017. december 15-re ígérte az ártándi magyar–román államhatárhoz legközelebb eső Bors–Berettyószéplak szakasz építőinek kiválasztását, ám a versenytárgyalás győzteseit még mindig nem hirdette ki.
A 60 kilométeres szakasz építését még a Bechtel kezdte el, a 2013-as szerződésbontásig a munkálatok mintegy 50 százalékát végezte el az amerikai cég. Zajlik az építkezés a Magyarnádas–Nádasszentmihály közötti 25 kilométeres szakaszon is, viszont a Berettyószéplakot Nádasszentmihállyal összekötő 80 kilométer sorsát még valahol a tervezőasztalok fölött álmodják.
A jövő év végére elkészülhet viszont az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti része, miután a közlekedési minisztérium jóváhagyta a Marosvásárhely–Aranyosgyéres közötti szakasz finanszírozását. Az 51 kilométeres, a Marosvásárhely-közeli Nyárádtőnél végződő szakaszon így 62 percről 36 percre csökkenhet a menetidő.
Ennél kézzelfoghatóbb közelségben lévőnek tűnik az A1-es autópályát Szászsebestől Tordáig összekötő, A3-as jelzésű szakasz használatba adása. A Nagyenyed és Marosdécse közötti 12 kilométeres szakasz megnyitását már 2018 januárjára ígérték, ám több kivitelezési hiba kijavítása miatt erre aligha kerülhet sor április vége előtt. Az egyelőre érvényes menetrend szerint az idei év végéig Tordától Gyulafehérvárig lehet autópályán haladni.