A fúrt kutak helyzetéről és az öntözésfejlesztés lehetőségeiről tárgyalt tegnap Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) képviselőivel. Az egyeztetésen az elnök a gazdák mellé állt, s egyértelművé tette, hogy támogatja a fenntartható öntözésfejlesztéssel kapcsolatos terveket.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a tárgyalást követő sajtótájékoztatón jelezte: a legtöbb pontban egyeznek az érdekképviselet, a köztestület és a köztársasági elnök álláspontjai. Abban mindenki egyetértett – hívta fel a figyelmet a köztestület vezetője –, hogy az öntözésnek nincs alternatívája a magyar mezőgazdaságban, de fenntartható rendszer kialakítására van szükség a felszíni vizek használatával.
– A kormányzat szándékai világosak – jelezte a NAK elnöke –, az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó beruházások tervezésére és megvalósítására 2020 és 2030 között évi 17 milliárd forint költhető el. – Tíz év alatt 170 milliárd forintból jelentős eredmények érhetők el ezen a téren, a támogatás prioritásainak kiválasztása során pedig a NAK is javaslatokat tehet – emelte ki.
A megbeszélés apropóját egyébként az a törvényjavaslat adta, amely a fúrt kutakra vonatkozó szabályokban hozott volna változást, ám az Áder János kérésére elvégzett alkotmánybírósági vizsgálaton megbukott és visszakerült a parlamenthez. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke ezzel kapcsolatban közölte: csak akkor lehet megtiltani a vízkivételt a gazdáknak, ha biztosított a felszíni víz használata, addig azonban nem lehet a termésbiztonságot az öntözés tilalmával veszélyeztetni. A Magosz elnöke szerint ezért a hangsúly az átmeneten van.
Leszögezte ugyanakkor, hogy ahol komoly gond van a kúttal, be kell temetni azt, de ezzel egyidejűleg segíteni kell a gazdát egy új, szakszerűen kivitelezett és minden engedéllyel rendelkező kút létrehozásában. A tárgyalás során egyértelművé tették a felek, hogy fúrt kút a jövőben csak szakember által létesíthető. Jakab István szerint az országban megtalálható kutak nyilvántartására is nagy szükség van, az összeírás azonban nem járhat szankciókkal, így az illegális létesítmények után sem szabhatnak ki bírságot a hatóságok.
– A lényeg az – folytatta a Magosz elnöke –, hogy tudjuk, hány kút van az országban, s azoknak milyen paraméterei vannak. Lapunk kérdésére közölte, hogy a módosított törvényjavaslat még az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerülhet, illetve döntés születhet róla.
Az öntözésre egyre nagyobb szükség van az országban. Győrffy Balázs szerint az elmúlt 110 évben tíz százalékkal csökkent az átlagos csapadékmennyiség, miközben a középhőmérséklet tovább emelkedett. Ráadásul a lehullott csapadék eloszlása is nagyon hektikus volt. A NAK korábbi felmérése szerint – amely mintegy 1,2 millió hektárt és 43 ezer termelőt érintett – összesen 270 ezer hektárt vonnának öntözés alá az országban, szemben a mostani 80-100 ezer hektárral.
Az igény tehát meglenne az öntözésre, ugyanakkor több tényező is gátat szab a fejlesztéseknek. Egyrészt az igény épp azokon a területeken nagy, ahol a felszín alatti víztestek gyengék, így a beruházások nem támogathatók. Másrészt a forráshiány, a birtokstruktúra és az engedélyezés körüli jelentős bürokrácia veszi el a termelők kedvét a fejlesztéstől. Győrffy Balázs szerint a Belügyminisztérium szakembereivel együtt a jövőben az adminisztratív feltételeket is egyszerűsítik.