Intelligens autópálya, okos városi utcák épülnek Zalaegerszegen és környékén az autonóm tesztpályához kapcsolódóan. Ha ezek elkészülnek (és hamarosan elkészülnek), akkor megjelenhetnek az útjainkon – egyelőre tesztüzemben – az autonóm járművek.
De vajon milyen szabályok vonatkoznak rájuk, és ki lesz a felelős, ha balesetet szenvednek, netán okoznak? És mi a helyzet a gyalogosok között, a tágas belvárosi sétálózónákban egyre gyakrabban feltűnő elektromos rollerek, gördeszkák használatával? Ott a helyük a gyalogosok között, vagy jobb, ha a kerékpárosok közé száműzik őket, netán ki kell tiltani, mint a közelmúltban a budapesti Belvárosból a segway járgányokat – miközben Európa számos belvárosi zónájában szabadon használják ezeket?
A jelenleg érvényes KRESZ nem tartalmaz támpontokat, de egy frissített vagy átírt jogszabályban minden bizonnyal ki kell majd térni erre is. Hasonlóképpen tudomást kell venni a változó jelzésképű jelzőtáblákról vagy az okoszebrákról, amelyek érzékelik a gyalogosok közelségét, és ezt feltűnően jelzik az autósoknak.
2016 végén jelentették be, hogy a kormány egy új KRESZ megalkotására készül. A híradások szerint első körben a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) készített egy átfogó tervezetet, amelyekben szerepelnek új KRESZ-táblák is, mint amilyen az elektromos töltőpontot jelző.
Ugyanakkor nem az új táblák megalkotása van a fókuszban, ellenkezőleg, általános egyszerűsítés és felhasználóbarát átalakítás a cél. Törekednek a táblarengeteg ritkítására vagy éppen a kevesebb sebességhatár alkalmazására. Mert bár elvileg csak négyféle mérték van: autópályán, autóúton, lakott területen kívül egyéb úton, lakott területen; a valóságban lépten-nyomon módosítják ezeket, és 10-től 130-ig minden előfordul.
Ráadásul más előírás vonatkozik a személyautókra, mint a motorosokra, teherautókra, utánfutót vontató személyautókra, stb. A KTI javaslatai között szerepel, hogy az egységesítés szellemében feljebb vinnék a teherautók sebességkorlátját a mostani 80-ról 90-re, miközben a rossz minőségű, négy-öt számjegyű utakon, lakott területen kívül 90-ről 70 kilométerre csökkentenék a megengedett sebességet – a józan ész nevében.
A mobiltelefonálást szinte minden uniós országban büntetik, azonban mindannyian tudjuk, hányféle módon lehet még elvonni egy sofőr figyelmét a vezetéstől. Veszekedő házastárs, üvöltő gyerek éppen úgy csökkenti az éberséget, mint az evés-ivás, a dohányzás, amelyeket nem sorol fel tételesen a jogszabály.
És mit kezdjünk az autógyártóknak azzal a szokásával, hogy tabletet szerelnek a műszerfal helyére, és egy érintőképernyő nyomogatásával lehet zenét keresni, hőfokot szabályozni vagy új célt megadni a navigációnak? Ez sem sokkal jobb, mint SMS-t írni az autópályán, a belső sávban 130-nál.
Régi vita az is, hogy érdemes-e hosszan sorolgatni egy jogszabályban, hogy mit nem szabad, miközben az elektromos eszközök évről évre változnak, ráadásul az utcán nincs rendőr, aki ellenőrizné a szabályok betartását. Kamerák most már vannak szép számmal az utakon, elvileg látják is, hogy mit csinálunk az autónkban, de még nem találkoztam statisztikával, amely arról szólna, hány büntetést osztottak ki becsatolatlan biztonsági öv, gyerekülés miatt, vagy mert a sofőr láthatóan nem a vezetéssel van elfoglalva.
Úgy értesültünk róla, hogy a javaslatok vizsgálata és szakmai áttekintése a kormányzati intézményekben jelenleg is zajlik.