Decemberben elindulhat Paks II referenciablokkjának kereskedelmi üzeme – jelentette be a Leningrád atomerőműben a II-es kiépítés főmérnökének üzemeltetési helyettese.
Szergej Sumov elmondta, hogy a magyarországi beruházás mintájaként szolgáló atomerőmű első blokkja már február óta termel áramot, azóta minden tesztet elvégeztek, jelenleg az orosz villamosenergetikai rendszerirányítóval egyeztetnek a kereskedelmi üzembehelyezésről.
Hasonlóan a paksi fejlesztéshez, ebben az esetben is kapacitásfenntartó beruházásról van szó, amelynek a fővállalkozója a Roszatom atomenergetikai konszern.
A Leningrád atomerőmű 1–4. blokkjait 1973 és 1981 között állították üzembe, az időközben már meghosszabbított üzemidejük is lassan lejár. Ennek értelmében az új, II-es kiépítés 1-es blokkjának kereskedelmi üzembe állása után nem sokkal végleg leállítják az I-es kiépítés 1-es blokkját.
A leszerelés során ügyelnek az újrahasznosításra annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb sugárzó hulladék maradjon. A munkák pénzügyi fedezetét azonban máshogyan oldják meg Oroszországban és hazánkban: Magyarországon a Nukleáris Pénzügyi Alapba gyűlik az évtizedek során az erőmű üzemeltetője által értékesített áram árának egy része.
A Leningrád erőmű jelenleg grafitmoderátoros reaktorokkal üzemel, ezek egyenként 1000 megawatt (MW) kapacitásúak, míg az újakat nyomottvizes technológiával, 1200 MW kapacitással tervezték, tekintettel a villamos energia iránti növekedő igényre. A leningrádi kettes kiépítésben két, majd a további kettő VVER 1200 típusú reaktor épül, Pakson pedig összesen kettő.
A leginkább szembeötlő különbség a Leningrád II most elkészült blokkja és Paks II tervei között a hűtőtornyok, illetve azok hiánya. Ennek oka az, hogy a magyar fél a Duna vizére alapozza az új blokkok hűtését is, ezért Pakson nem épül majd hűtőtorony. Oroszországban a vonatkozó szabályozás 2014-ben megváltozott, ezért nem lehetséges a folyóvizes hűtés alkalmazása.
A hűtési módtól eltekintve a Leningrád II atomerőmű tervdokumentációja szolgáltatja az alapot a magyarországi projekthez, amelyet a magyar fél elvárásaihoz és a paksi telephely adottságaihoz kell igazítani.
A kivitelezés tapasztalatait – fűzte hozzá Szergej Sumov – megosztják a magyar beruházás kivitelezőivel. A tapasztalatok levonása egyébként a minőségbiztosítási rendszer része, ezért hasonlóan járnak el két másik Roszatom-konszern által épített, 3+ generációs erőmű esetében is: a novovoronyezsi 2017 februárjában állt üzembe, Belaruszban az asztraveci pedig még épül. Mindkét beruházásnál figyelembe vették a Leningrád II atomerőmű építése során szerzett tapasztalatokat.
Egyezik az üzemanyagciklus is, vagyis az az időtartam, amilyen sűrűséggel szükséges friss üzemanyaggal felváltani a már kiégett fűtőelemeket. A paksi atomerőmű működő blokkjaiban folyamatban van a 12 hónapos ciklus felváltása 15 hónaposra. A két új paksi reaktor esetében már 18 hónapos üzemanyagciklussal terveznek, csakúgy, mint a leningrádi blokkok esetében.
Ezeknek a 3+ generációs reaktoroknak négy különböző, egymástól független biztonsági rendszere van. Az alkalmazott megoldások között megtalálhatók passzív, emberi beavatkozást és villamos energiát sem igénylő rendszerek.
Az erőmű hőt is termel, amellyel a 65 ezer fős Szosznovij Bor várost – amely otthont ad a létesítménynek – ellátja távfűtéssel és melegvízzel. A tervek szerint a Paks II atomerőműben keletkező hő egy részét szintén távfűtésre is használni kívánják.