Döntéshozó fórumként elfogadta a bukaresti képviselőház a Fekete-tengeri altalajkincsek kitermelésére vonatkozó törvényt. Számítások szerint körülbelül 13,5 milliárd dollárt hozhat Romániának a tengeri gázlelőhelyek kitermelése. A román kormánypártok becslése szerint a földgáz kitermeléséből származó haszon mintegy fele az államé marad, amivel a korábban a szigorúbb változatot javasoló fő kormányerő, a Szociáldemokrata Párt is elégedett.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február elején tárgyalt Bukarestben, és bejelentette: 2022-től lehetőség nyílik jelentős mennyiségű fekete-tengeri gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.
A Bulgáriából és Romániából induló,a tervek szerint Ausztriáig érő gázvezeték (BRUA) célja, hogy változatosabbá tegye Kelet-Közép-Európa gázellátási forrásait és növelje az Európai Unió energetikai biztonságát. A tervezett román–magyar gázvezeték-fejlesztési projekt első fázisának magyarországi munkálatai a megfelelő ütemben és rendben zajlanak. A romániai gázszállítási rendszer üzemeltetője, a Transgaz júniusban kezdte meg a gázfolyosó romániai szakaszának építését.
Dumitru Chisăliță, a bukaresti Intelligens Energia Egyesület elnöke lapunknak elmondta, a terv megvalósíthat egy térségbeli együttműködést Bulgária és Magyarország összekötésének megteremtésével úgy, hogy új gázforráshoz is hozzáférést teremt.
– Ugyanakkor azoknak az új regionális mozgásoknak a fényében, amelyek Kelet-Európában érzékelhetők, a BRUA-projekt veszíthet abból a geopolitikai fontosságából, amelyet indításakor gondoltak – tette hozzá az energiakérdésekben jártas elemző.
Ami a gázvezetéknek a magyar–román államközi kapcsolatokra gyakorolt hatását illeti, Chisăliță arra emlékeztetett, hogy hosszú folyamatról van szó, s közben a két ország közötti viszony olykor kifejezetten jó volt, néha pedig a teljes lehűlés jellemezte azt. A BRUA szoros együttműködést teremthetett volna Románia és Magyarország között.
– Az utóbbi években tapasztalt hozzáállás, a magyar hatóságok pragmatikus viszonyulása, illetve a Románia részéről érzékelhető bizonytalanság azt eredményezte, hogy ma nincs egy közös elképzelés a BRUA gázvezetékről, s ebből fakadóan a kétoldalú kapcsolatok is az épp csak elfogadható szinten állnak – hangsúlyozta a szakértő.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az új gázfolyosóról elmondta: a BRUA Közép-Európa energiabiztonságát szolgálná.
– Már ez a tény, hogy Magyarország nem csak Oroszországból importálná a szénhidrogént, kedvezőbb tárgyalási feltételeket biztosít számára a Gazprommal. Ugyanakkor Oroszországnak sem kell különösebben aggódnia, mert hosszú távon megmarad fő energiaforrásnak, bár az árak és a szállítandó mennyiség alakulásába nagyobb lesz a beleszólásunk – tette hozzá az elemző.