Soha nem állt még rendelkezésre ennyi pénz beruházásra és korszerűsítésre, mint a mostani időszakban. A vállalkozások uniós és hazai forrásra is pályázhatnak – mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese részletezte a számokat is. 2017. december 31-ig összesen 544 felhívást írtak ki, 9590 milliárd forintnyi értékben. Ez a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban elérhető támogatási keret 107 százaléka. Ezzel a túlvállalással az is biztosítható, hogy a valamilyen okból elmaradó fejlesztések miatt ne veszítsünk pénzt.
A felhívások népszerűségét jelzi, hogy a meghirdetett keret 142 százalékára érkezett támogatási igény.
Csepreghy Nándor megemlítette azt is, hogy tavaly december végéig összesen 8614 milliárd forint elköltésére vállaltak kötelezettséget, ez a teljes keret 96 százaléka. Ezzel bőven teljesült a kormány fejlesztéspolitikai célja, amely 2017 végéig 85 százalékos vállalást tűzött ki. Ha tovább boncoljuk a számokat, akkor kiderül, hogy 2017. december 31-ig 299 839 pályázatot nyújtottak be, 12 744 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. Ebből a szerződéssel rendelkező állomány 7779 milliárd forintot tesz ki.
– A kedvezményezetteknek, valamint a szállítóknak 2488 milliárd forintot fizettünk ki. Brüsszelből várhatóan májusban érkezik a következő nagyobb összegű átutalás – mondta a miniszterhelyettes.
Csepreghy Nándor megjegyezte: az uniós pénzek felhasználásában minden tekintetben verjük a visegrádi országok mezőnyét. Ennek a többi között az az előnye, hogy a fejlesztési pénzekért felelős intézményrendszernek a korábbi fejlesztési ciklussal ellentétben nem kell párhuzamosan több feladatot ellátnia. A pályázatok kiírása, a pénzek lekötése és a végrehajtás felügyelete ugyanis nem egyszerre terheli a rendszert. Most már szinte kizárólag az utóbbi területre lehet helyezni a hangsúlyt.
– A mostani uniós ciklus pénzügyi zárása 2022-ben lesz, Magyarországnak nem kell kapkodnia amiatt, hogy ne veszítse el az addig elkölthető összegeket. A korábbi időszakot is sikerült úgy lezárni, hogy ilyen probléma ne keletkezzen, most azonban kiemelhető egy jelentős különbség is. A nagyobb fejlesztéseket nem kizárólag külföldi multinacionális cégek nyerik el, mint a balliberális kormányzás idején. A pálya kiegyenlítettebb, mint korábban volt. Ehhez arra is szükség volt, hogy a hazai vállalkozások felzárkózzanak a nemzetközi versenytársakhoz. Itt még van hová fejlődni, de az irány jó – magyarázta Csepreghy Nándor, aki szerint a kormány csak annyira protekcionista, mint például a franciák és a németek. Azaz: a hazai cégek nem azért vannak, hogy kizárólag kiszolgálják a külföldi vállalatokat, hanem partneri viszonyra törekedjenek. Ezzel jár jól az ország.
– A 2010-es kormányváltással szemléletváltás is járt. A brüsszeli támogatások döntő részét már nem viszik ki az országból. A magyar cégek is labdába rúghatnak, ami erősítheti a bizalmat. Ez fontos tényező, amely addig biztosan garantálható, amíg a Fidesz–KDNP kormányozhatja az országot. A 2018-as választásokon ezt is érdemes mérlegelniük a szavazóknak – tette hozzá a politikus.