Elkezdődött az egykori Karolina-külfejtés területének rekultivációja Pécs közelében, a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. együttműködésében. A februárban született megállapodás szerint a város pécsbányai negyedében található, mintegy 120 hektáros területen rendeződhet a táj, a bányaművelés befejezése után tizennégy évvel.
Több mint három évtizeden keresztül, 1968-tól 2004-ig folyt itt aktív bányaművelés, előfordult, hogy évi 400 ezer tonnánál is több szenet termeltek ki a területről, 36 esztendő alatt összesen 8,5 millió tonnát. Ennek eredményeképpen létrejött egy 500 méter átmérőjű és 80 méter mély, tölcsérszerű bányagödör, amelynek alján a csapadékból és talajvízből egy 28 méter mély tó is kialakult.
A munkák első ütemét a hőerőmű végzi, ennek során gondoskodik a víz elvezetéséről, majd 9,6 millió köbméter korábban kitermelt meddőanyagot helyez el a katlanban, a tengerszint feletti 30 méteres magasságig. A második ütemben állami finanszírozásban érik el a negyven centiméter vastag (félmillió köbméter) termőfölddel együtt a végleges magasságú töltésszintet 195 méteres magasságig, majd a területet növényekkel telepítik be.
A helyreállítás 5,8 milliárd forintos költsége a magyar állam és az erőmű között kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg. A déli meddőhányók művelésének leállítása óta megtelepedett fás szárú növényzetet is eltávolítják, ennek tüzelőanyagként hasznosítható részét pedig a helyben lakók kapják meg adományként.
– Pécs energiaellátása évtizedeken keresztül a Karolina-külfejtés területéről kitermelt szén hasznosításán alapult, azonban ideje végre itt is nekilátni az ipari múlt öröksége felszámolásának – mondta a projekt indításának alkalmából Palkó György, az erőművet üzemeltető Veolia Energia Magyarország Zrt. vezérigazgatója.
Kiemelte, hogy a városrész lakosságának nem kell a tehergépjármű-forgalom megnövekedésétől tartania, hiszen a bányagödör feltöltéséhez szükséges anyagot korábbi bányaművelés során kitermelt és a katlan szomszédságában lerakott meddőanyag biztosítja.
Az erőmű számít a lakosság türelmére, a munkálatokat mindvégig a helyben élők érdekeit figyelembe véve kívánja végezni. A meddő kitermelése, szállítása és ledöntése csak a nappali órákban zajlik majd, így a munkagépek kevésbé zavarják majd a lakosságot.
A kizárólag nappali munkavégzés a fényviszonyok miatt a munkabiztonságot is növeli, amely különösen akkor lényeges, amikor a bányató vízfelületébe töltik a meddőanyagot. A munkálatok összesen hét évet vesznek igénybe.