– Az új uniós ciklus támogatásainak megindulásával az állam is visszatér az építőipar megrendelői oldalára, így hamarosan újabb nagy értékű szerződések várhatók – mondta a Magyar Időknek Asztalos István, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (Cembeton) elnökségi tagja. Mint kifejtette, az előző ciklus forrásainak lehívására a múlt év végéig volt lehetőség, s ebből országszerte különböző infrastrukturális beruházások, útépítések, forgalmi csomópontok átépítései valósultak meg.
A Cembeton évtizedes távlatban 3-3,2 millió tonnányi éves cementfelhasználást valószínűsít, ami lassú fellendülést jelentene. Hazánkban ugyanis jelenleg az egy főre jutó 230 kilogrammnyi cementfelhasználás nemcsak az uniós átlagtól (360 kg) marad el, hanem a környező országokétól is.
– Jelenleg működő gyárainkban a legkorszerűbb technológiákat használjuk. A 2009-es válság nagyon erősen jelentkezett az építőiparban és az építőanyag-iparban, és ebben a helyzetben a piacvezetők többsége úgymond előremenekült. A hazai gyártók a válság óta csaknem százmilliárd forintot költöttek fejlesztésre – közölte Asztalos István. Az itthoni kapacitás 2012-ig 4 millió tonna, azóta 3,5 millió tonna körül alakul, de még így is nagyobb, mint a felhasználói igény, amely 2013-ban 2,3 millió tonna volt.
A szervezet elnökségi tagja szerint azonban nincs szó a termelés túlméretezéséről. – A kapacitástöbblet részben abból adódik, hogy jelentős mennyiségű importcement érkezik az országba, amelynek egy része sajnos bizonytalan forrásból származik. Ez nem kedvez a hazai gyártóknak, hiszen erősen nehezíti a magyar munkaerőt foglalkoztató, itthon adózók helyzetét – fogalmazott Asztalos István.
A statisztikai hivatal adatai szerint míg 2010-ben ötszázezer tonnát tett ki az importcement mennyisége, 2014-ben már egy cementgyár termelésének megfelelő, mintegy egymillió tonna érkezett Magyarországra, vagyis a felhasznált cement több mint 40 százaléka külföldi volt. Kiemelkedően magas a szlovákiai cement importja, emellett Romániából, Horvátországból és Ausztriából érkezik jelentősebb mennyiség.
A hazai cementnek ugyanakkor csak elenyésző részét viszik külföldre. Asztalos István szerint a hazai cementipari szereplők elemi érdeke a tiszta verseny.
– Ennek törvényi feltételeit, azok betartatását nem tudjuk befolyásolni, az a szakhatóságok feladata. De a termékek minőségéért tehet az iparág, például két éve ezért kötött megállapodást a Cembeton a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei rendszeresen ellenőrzik az építési termékek biztonságosságának és megfelelőségének követelményeit.
Szerinte mára nagyon kiszélesedett a cement és beton felhasználási, alkalmazási palettája. – Akár uniós, akár más fejlesztési forrásból megvalósuló beruházásoknál érdemes már a tervezőasztalon a minőségi cementtel és betonnal számolni. Nagy terhelésnek évtizedekig ellenálló, jobb láthatósággal bíró, nem nyomvályúsodó utak, körforgalmak, mezőgazdasági utak esetén, vagy éppen csatornák, tározók kialakításánál egyaránt – mutatott rá Asztalos István.
A családi otthonteremtési kedvezményről és az új lakások forgalmi adójának csökkentéséről a Cembeton elnökségi tagja azt mondta, idén még „szolid növekedéssel” számolnak, az igazi fellendülést 2017-től várják. – A kihasználatlan kapacitások azt jelentik, hogy a hazai gyártók felkészültek mind a lakossági, mind az ipari beruházási igények kielégítésére – hangsúlyozta.